Csengével egy kis belvárosi reggelizőhelyen találkoztunk, egyből megcsapott a friss kávé és péksütemény illata. Talán ez az illat írja le legjobban, milyen élményben volt ott részem. Gondolatébresztő, frissítő, szívdobbantó, meghökkentő, mégis kellemes, édes, jóleső. 

Mit csinál az illatesztéta?

Csenge 10 éve találta ki magának ezt a foglalkozást, azelőtt nem létezett. A parfümőrökkel - avagy az "orrokkal" - ellentétben ő nem készíti a parfümöket, hanem beszél róluk, a szaglást a neurobiológia, a képzőművészet, a lélektan és a kultúrtörténet kontextusába helyezve. Missziója, hogy az illatokkal stílust, örömet és gyógyulást vigyen az emberek életébe, hogy megmutassa, mennyi szépség rejlik a világukban. A bennünk szunnyadó ösztönöket, megérzéseinket pedig életre kelti a szagláson keresztül. 

Az illatok azonnali reakciót váltanak ki belőlünk, pszichésen és fizikailag is közvetlenül hatnak a szervezetünkre, tudat alatt pedig befolyásolnak a döntéseinkben. A memóriánkhoz is szorosan kötődik a szaglás, ezért van az, hogy ha megérzünk egy illatot, gyakran azonnal kapcsol az agyunk, és eszünkbe jut egy emlék. Az egyik legfontosabb érzékszervünket a mai világban abszolút mostohán kezeljük, ezt bizonyítja egy kutatás is, melyből kiderült: a mai fiatalok előbb mondanának le a szaglásukról, mint a tabletjükről vagy a telefonjukról. 

Egy átlagember körülbelül 10 ezer illatot képes megkülönböztetni, és az emberi érzelmek több mint 70 százaléka az érzékelhető szagokon alapul, és nem azon, hogy mit látunk vagy hallunk. Azt is bizonyították már, hogy a vásárló több időt tölt el olyan üzletben, ahol finom illat terjeng, sőt, szebbnek lát például egy cipőt a boltban. Sőt, a kaszinókban is 50 százalékkal megnő a kockázatvállalási kedv, ha illatanyagokat juttattak a levegőbe. 

illatok.jpg

Fotó: Klara Fowler

Hogy a parfümök mennyire hatással lehetnek az emberekre és kapcsolatainkra, azt is egy kutatás támasztja alá. Kiválasztottak hat férfit, háromnak adtak illatos arcvizet, a másik három nem használhatott semmilyen illatot egy hétig. Lefotózták őket, majd megmutatták a képeket néhány nőnek. Ők nem érezték az illatokat, mégis, mikor megkérdezték őket, a hat férfiból ki számukra a legvonzóbb, legérdekesebb, kivétel nélkül azt a hármat jelölték meg, akik használhattak az arcvizet. Az illatok tehát fontosabbak, mint gondolnánk, önbizalmat adhatnak, felerősíthetik bizonyos tulajdonságainkat, vagy éppen tompíthatják azokat, ha arra van szükségünk.

Ugyanaz a parfüm azonban nagyon másfajta dolgokat indíthat el különböző emberekben. Az illat-tanácsadásokon olyan dolgokat próbálunk szavakba foglalni, melyeket szinte lehetetlen megfogalmazni, így igen erős érzelmi töltettel dolgozunk. Egy cégtulajdonos hölgy például  - aki nagyon kemény, férfias munkát végez, állandóan döntéseket kell hoznia - szeretett volna egy illatot, ami lágyít rajta, ezt a magnóliában találta meg. Egy másik hölgy úgy fogalmazott, az elvesztett méltóságát kapta vissza a magnóliával - ő a megerőszakolását dolgozta fel ennek segítségével. Egy harmadik hölgy viszont már kifejezetten közönségesnek érezte ezt az illatot - mesélte Csenge.

Ha egy illat nem tetszik nekünk, az is sok mindent elárulhat rólunk. Az önismereti tréning ott kezdődik, mikor megpróbáljuk szavakba önteni, mi miatt nem érezzük magunkénak. Ha ajándékba kaptuk a nekünk nem tetszőt, valószínűleg egész másképp lát minket az ajándékozó, mint mi magunkat.

Csenge szerint a legrosszabb, amit tehetünk, ha márka, üveg, kinézet vagy reklám alapján választunk magunknak parfümöt. Mint mondja, ez olyan, mintha úgy vennénk egy ülőgarnitúrát, hogy be van csukva a szemünk, és rá se ülünk. Ő azt javasolja, első alkalommal ne is vásároljuk meg, csak próbálgassuk, ízlelgessük az illatokat és hallgassunk az orrunkra, a megérzéseinkre.

Nem elég, ha a csuklónkra fújjuk, és ott szagolgatjuk - ha komoly a szándékunk, vessük olyan helyeken is próba alá, ahol valóban használni fogjuk a parfümöt, például a nyakunkon. Chanel is megmondta: ’Oda fújd, ahol szeretnéd, hogy megcsókoljanak.’ Ezt mindenkinek a fantáziájára bíznám, de leggyakrabban pulzuspontokra, nyakra, dekoltázsra érdemes. Ha valaki allergiás lehet valamilyen összetevőre, érdemes felfújni és alásétálni. A hajunk vagy sálunk tovább megtartja az illatot.

Túlzásokba sem jó esni, 3-4 fújás bőven elegendő, viszont ha például két különböző parfümből állna össze a számunkra igazán tetsző illatkeverék, az illatesztéta szerint nem ördögtől való ötlet rétegezni sem. Ami hiba, ha azért veszünk parfümöt, mert máson tetszett. A testszagunk ugyanis olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk, így soha nem lesz ugyanolyan egy parfüm két emberen.

Abban nincsen örök érvényű szabály, hogy váltogatni érdemes, vagy inkább maradjunk egynél. Ha megvan az illatunk, és azt az évek múltával is a sajátunknak érezzük, akkor legyünk hozzá hűségesek. Vannak viszont színes, monotóniát nem tűrő „mozaikszemélyiségek”, akik többet váltogatnak. 

Én azt vallom magamról, hogy parfümkurtizán vagyok, üvegesből olyan 80 darab van otthon, kis fiolásból pedig több száz. Gyakran el is késünk reggelente, mire kiválasztom az aznapit. Nekem ez jelenti a slow life-ot, ilyenkor befelé fordulok, és kvázi önmagamat terapizálom azzal, hogy eldöntöm, mire van épp szükségem. Ha nehéz napom lesz, akkor például kifejezetten egy 'pajzsillatot' választok. 

csenge.jpg

Fotó: Tóth Balázs

Csenge kidolgozott egy saját módszert, mert szerinte, ahogy az embereknél is megvannak az archetípusok, úgy az illatoknál is. 

Az a tapasztalatom, hogy aki például a citrusos illatokat szereti, az általában praktikus, gyakorlatias, letisztult személyiség. A barackos illatot kedvelő hedonista, életigenlő, lágy, nőies típus. A kesernyés illatokat kedvelők hajlamosabbak a távolságtartásra, míg a virágos illatokat kedvelők általában a nőiességükkel békében élő nők.

Van, mikor valaki azért szeret bele egy illatba, mert egyáltalán nem olyan életet él, amire vágyik. Csenge egyszer dolgozott egy olyan nővel, aki kifelé azt mutatta, hogy nagyon boldog, és minden szuper az életében. Mikor meglett az illata, elsírta magát, és előtört belőle, hogy ez csak a látszat, belülről pedig küzd, mert mióta anya lett, nem találja a nőt magában, mert az illat hatására előtörtek belőle ezek az érzések.

Arról is beszéltünk, van-e alsó korhatára a parfümhasználatnak, ugyanis több márka is gyárt már baba/gyerek parfümöket. 

Az a lényeg, hogy ne azért fújjuk be az amúgy isteni illatú gyermekünket, hogy nekünk tessen, vagy mert tetszik neki a cuki figurás üveg. Az én lányom például olyan 10 éves lehetett, mikor először elment kenutáborba, ez volt az első alkalom, hogy egy hetet külön töltöttünk. Azt mondta, hogy fél, ezért szeretne egy illatot, amitől az otthont, anyát érzi. Ekkor választotta ki az első parfümjét – az enyémek közül.

A parfümöknél is beszélhetünk divatról, ezt a nagy cégek diktálják. Az úgynevezett gourmand parfümök letaszíthatatlanok a trónról, ezek az édességekre hajazó, karamellás, vattacukros, édes illatok. A nagy parfümgyártók pontosan tudják, hogy a legnagyobb célközönségük a 20-25 éves korosztály, rájuk érdemes építeniük, ők azok, akik havonta cserélik a parfümjeiket.

Évente egyébként kb 600-1000 új parfümöt dobnak piacra. A mainstream mellett megjelentek a trendszetterek, ők az úgynevezett niche parfümök megalkotói. Nem a piacot követik, nem költenek marketingre, legtöbbször családi, kézműves manufaktúrák, akiknek a művészi inspirálás, vagy akár a meghökkentés a céljuk. 

Elképesztő dolgok ihlettek már parfümöket, például a tudatmódosító szerek, az 5 világvallás, egy menekülttáborban elfogyasztott kardamomos kávé vagy a nagymama rúzsa. Csengének 3 személyes kedvenc illata van: gyermekeinek az alvás illata, a Balaton mocsaras, posványos illata és a hársfáé. Neked mi a kedvenced?

Csengéről és munkásságáról Itt olvashatsz bővebben.

 

Nyitókép: Sebestyén László