És ez -tekintve a bőrtípusomat- irtózatosan nagy szó. Kiutaztam, elkezdtem élni a tengerparti létet, és mintha a homokkal együtt a szél az aknéimat is elfújta volna. Igazából mindig így viselkedik a bőröm, ha nyaralni megyek, de most hosszabb időn át is meg tudtam figyelni, hogy hat rám a tengerparti környezet. 

Őszintén nem tudom, hogy melyik tényező okozhatta az elképesztő változást, úgyhogy úgy döntöttem, minden tényezőnek utánanézek - hátha itthon is reprodukálni tudom a bőrömnek azt az állapotát, amit kint 'birtokoltam'. Ápoltam, tisztítottam, hidratáltam, maszkoztam, szóval mindent ugyanúgy csináltam, mint itthon, egy dolog kivételével: egyszer sem kentem rá alapozót. Mert nem volt rá szükségem. 

Napfény 

Nagyanyáink és anyáink nem véletlenül javasolták és javasolják a mai napig, hogy feküdjünk ki egy kis időre a napra, ha pattanásosak vagyunk: a napfény egészen gyorsan képes elhalványítani a piros foltokat, és segíthet kevésbé látványossá tenni az aknékat. DE ezzel vigyázni kell: szinte minden komoly bőrápolással foglalkozó oldal és szakember figyelmeztet, hogy a napozás nem szünteti meg a pattanásokat. Sőt. Mivel szárítja a bőrt, beindítja az olajosodást, így súlyosbítva a kipattogást, aminek egyébként a naptejek sem tesznek túl jót (ezért érdemes külön érzékeny arcbőrre való fényvédőt venni). A Vogue egyik cikke szerint a napozás csak és kizárólag tüneti kezelés: a barnulás miatt elhalványulnak, de mélyen igazából ott maradnak az aknék. 

Nos, úgy tűnik, nem ez lesz a végső megoldásom, tekintve, hogy igencsak egészségtelen -és kivitelezhetetlen- dolog lenne állandóan a fejemet napoztatni. Azt mondjuk Dominikán is éreztem, hogy többet kell hidratálnom a bőröm egy-egy kemény nap után, és fényvédőztem is rendesen az arcom... Óvatosan kell bánni a nappal, főleg, hogy szinte senki sem javasolja aknékra. Mondjuk ettől még szeretem, úgyhogy ezentúl is "használni" fogom, de csak mértékkel.

Sós víz 

Sosem tudtam eldönteni, hogy a nyaralásokon miért lesz mindig olyan tiszta a bőröm - de egyre inkább hiszem, hogy a tengervíz miatt. Az tiszta sor, hogy a tengeri só rengeteg olyan előnnyel rendelkezik, ami a bőrnek is jót tehet, hiszen fertőtlenítő hatású, a képlet mégsem ennyire egyszerű: a Bustle cikke szerint az eredmény nagyban függ attól, hogy a világ melyik partján fürdőzünk. Ez érthető, hiszen nem mindenhol ugyanolyan a víz sókoncentrációja, és persze az egyéb,  a vízbe került környezetszennyező anyagok is befolyásolhatják a tengervíz jótékony hatását. 

Az viszont biztos, hogy nekem a Karib-térség óceánja bejött: már egy délután után határozott különbséget láttam és éreztem. Nem csak az arcomon, de a mellkasomon, a hátamon, és a vállaimon is... Valahogy beépítem a tengeri sót a bőrápolási rutinomba, az biztos. 

Gyümölcsök 

Az étrendem nem sokat változott Dominikán, így erre nem tudom fogni a bőröm változását, de egy biztos: több lédús, friss gyümölcsöt fogyasztottam. Naponta ettem ananászt, banánt, görögdinnyét, chinolát (maracuját), lime-ot, és avokádót. Az a durva, hogy rengeteg helyen hangsúlyozzák a magas cukortartalmú gyümölcsök rossz hatását a bőrre, hiszen a hirtelen vércukorszint-emelkedés gyulladásokhoz vezethet, ami hosszútávon segíti az aknék kialakulását. 

Ezek szerint elméletileg az ananásznak és a banánnak rossz hatással kellett volna lennie az arcomra, de ez nem így volt. Pont ebből a kettőből ettem a legtöbbet (persze próbáltam nem éhgyomorra, inkább délután, nasi gyanánt fogyasztottam őket). Szóval ehhez nem tudok sok mindent hozzáfűzni, egy következtetést viszont biztosan levonok: nem akarok többé lemondani egy gyümölcsről sem amiatt, mert rettegek, hogy visszatér majd tőle az akném. Inkább továbbra is változatosan eszem, és igen, itthon is fogok ananászt enni, mert majd' meghalok érte, annyira finom. 

aknesan-tisztaborrel.png

Itthon, télen, az "átlagos" bőrömmel - Dominikán, nagyjából egy hét után

Izzadás-hidratálás 

A kellemetlen téma, amiről szerintem muszáj beszélni: a folyamatos izzadás. Mivel végigdolgoztam 28 napot 35-40 fokban, érthető, hogy elég sokat izzadtam... És féltem is tőle. Méghozzá azért, mert bizonyított tény, hogy a verejtékezés rosszul hat a pattanásokra. Ezt egyébként már tapasztaltam: pár éve úgy próbáltam megszabadulni az aknéimtól, hogy folyamatosan szaunáztam (akkor még mindenki ezt tartotta jó módszernek). És csak rosszabb és rosszabb lett a dolog, úgyhogy abba is hagytam egy idő után.

De most valamiért mégis bejött. Szerintem a hidratálás lehet az oka. Igyekeztem csak és kizárólag szénsavmentes ásványvizet inni, legalább 3-4, de volt, hogy 5 litert egy nap alatt. Cukros üdítőt nem nagyon ittam, maximum egy pohár kólát, amikor már elepedtem érte. Ezt a jó szokásomat pattanásoktól függetlenül is biztosan megtartom, az izzadástól pedig nem akarok többé félni, mert úgy tűnik, csak akkor tesz rosszat -legalábbis nekem-, amikor erőltetem és túltolom a szaunában. 

Páratartalom 

Ha rákeresek a neten, gyakorlatilag mindenhol riogatják szerencsétlen aknés pácienseket a párás levegővel. Az a durva, hogy még olyan kifejezés is van, hogy 'trópusi akné'. Ezek szerint tényleg ennyire máshogy hat a különböző bőrtípusokra levegő páratartalma... Én érzésre, légzésre egyébként imádom a nehéz, forró, nedves levegőt, de féltem tőle, hogy a bőrömnek nem tesz majd jót. Aztán láss csodát, kutya baja sem lett, sőt.

Úgy tűnik, a pára meg se kottyant a pattanásaimnak. Mint ahogy az izzadás, a napfény, a cukor, és a sós víz sem. Mintha fordítva működne a bőröm... Az tuti, hogy itthon is tovább kísérletezem majd egyik-másik karibi tényezővel, hiszen ha sikerül megteremtenem a saját kis trópusi ihletésű szépségrutinomat, azt hiszem, én leszek a világ egyik legboldogabb, pattanásmentes embere.