Kávés jégkockát teszteltem a szemem alatti táskáimra
Biztos nem én vagyok az egyetlen, aki néha - egy durva éjszaka, egy stresszes nap vagy egy kuponnapokra való ellátogatás után - óriási, bőröndméretű táskákkal a szeme alatt ébred. Általában nincs ezzel gondom amikor kialszom magam, de ha egyszer bedurran, akkor nagyon bedurran, sajnos nincs átmenet a kettő között. Pár olyan egyszerű praktikát már próbáltam, mint a hidratálókrém, az uborka vagy a hideg vizes lemosás, de egyik sem hozott átütő sikert, úgyhogy kis kutakodás után úgy döntöttem, tesztelem a neten nagyon is népszerű kávés jégkockát. Ha tehetném, úgyis a nap minden percét a kotyogósommal tölteném (szociális arc vagyok amúgy), úgyhogy gondoltam, legrosszabb esetben felhasználom a kockákat a következő lattémhoz...
Amikor belevágtam a csináld-magad-praktikákat összefogó kutatómunkámba, sejtettem, hogy útközben találkozom majd valami jeges beauty-tippel, és nem is tévedtem: bloggerek százai (az is lehet, hogy ezrei) esküsznek a jégkockás megoldásra sötét karikák és táskák esetén - én meg őszintén úgy voltam vele, hogy tényleg bármit kipróbálok, ami legalább látszólag helyettesít egy kiadós alvást. Ekkor jött szembe a kávés kocka.
Állítólag a jég hőmérséklete keverve a kávé gyulladáscsökkentő hatásával és a rengeteg antioxidánssal, amit tartalmaz, egészen durva kombót tud képezni, persze csak organikus kávészemek esetében - mikor ezt elolvastam, gyorsan hálát is adtam az égnek, hogy én vagyok az egyik legnagyobb high-quality latterajongó a világon, legalább nem kellett bioboltba mennem a kísérletért, elég volt kinyitnom a kávétartómat. Aztán azért ittam is egy jó nagy adaggal belőle.
Szóval lefőztem a jó erős kávét, beletöltöttem a formákba, és bedugtam a fagyasztóba, remélve, hogy a héten még lesz egy nap, mikor zacskós szemekkel kelek, és végre kipróbálhatom - nos, erre (mint azt egyébként sejtettem) nem kellett sokat várnom; másnap el is jött ez a nap. Reggel már jókora, Samsonite-okat megszégyenítő méretű tatyók voltak a szemem alatt, de kivételesen örültem nekik, tudtam, eljött az én időm.
Előkaptam a kockatartót, kiszenvedtem belőle kettőt, és gyorsan el is kezdtem dörzsölni velük a szemeim alatti duzzanatokat (persze ezt korán reggel már felöltözve adtam elő, jól le is kávéztam magam – ehhez most inkább nem fűznék hozzá semmit). Addig csináltam, amíg a kis jegek teljesen el nem olvadtak, majd megtöröltem az arcom, és némi szkepticizmussal a fejemen tükörbe néztem.
Aztán jött a meglepetés: ez a cucc tényleg működik!
Egészen durva mértékekben tüntette el a karikáimat és a kis zacskókat is, ráadásul sokkal frissebbnek éreztem az arcomat, meg magamat is. Nem mondom, hogy minden reggel ezt fogom csinálni (szerencsére nincs rá olyan sokszor szükség), de durván álmatlan éjszakák után biztos előkapok majd egy-két last minute-kockát a fagyasztóból. Ha te se szereted, amikor konstatálod, hogy négy évvel idősebben keltél fel, mint ahogy előző nap lefeküdtél, próbáld ki ezt a módszert, mert - most már tapasztalatból mondom- tényleg használ!