Több cikket is elolvastam a témában, kezdve a „Meghalsz, ha nem mosod ki” című bulvárcikkektől a kutatásokon alapuló, neves külföldi lapok anyagaiig. Ami mindben közös volt, az az, hogy mindegyik azt javasolta: mosni KELL! A boltban ugyanis a ruhák hiába tűnnek makulátlannak és szépen vasaltnak, mint megtudtam, az ember bőre is rámehet, ha nem öblíti ki vásárlás után. 

Mindenképpen indokolt kimosni az új ruhát, mert a gyártás során benne maradó vegyi anyagok sokkal irritálóbbak a bőrre, mint a tisztítószerek”

– kezdte dr. Szondy György bőrgyógyász, mikor faggatni kezdtem a témában.

Főleg azokat a ruhákat fontos átmosni, amelyek közvetlenül érintkeznek a bőrünkkel, ilyen a zokni, a fehérnemű, az atléta, a rövidnadrág, az ing, a nyári ruhák és a fürdőruha. A boltokban kapható ruhák hatalmas utat járnak be, mire a polcokra kerülnek. Tehát ha csak nincs saját gazdaságod, ahol kitermeled az alapanyagokat, saját szövőszéked, ahol fonalat készítesz belőle és egy személyi szabód, akinél magadra szabatod az anyagod, érdemes kimosni. A pamutot például már a talajban rovarirtókkal kezelik a hatalmas mezőgazdasági üzemekben, a vegyszerezés aztán a gyárakban folytatódik. Arról nem is beszélve, hány és milyen egészségi állapotú ember kezén megy át a gyártás és szállítás során, majd hányan próbálják fel előttünk, mire a mi szekrényünkbe kerül.

A tudatosvásárló.hu oldalon találtam egy leírást, ami pontosan bemutatja, milyen gyártási folyamaton mennek keresztül az anyagok, mire kész termék lesz belőlük, és milyen vegyszereket használnak ezek során. 

Az első vegyszert a természetes rostok tisztításához használják. Amikor azután a rostokat gépeken fonallá fonják, majd ipari technikával szövéssel, kötéssel vagy filcelő technikával textíliát készítenek belőlük, ismét vegyszerre, kenőanyagra van szükség. Az elkészült textilt azután a festés előtt ismét - vegyi úton - megtisztítják a felhasznált kenőanyagoktól. A festés előtt az anyagok egy részét fehérítik, illetve a pamutot sokszor tömény nátronlúggal kezelik, hogy könnyebben feldolgozható legyen. A következő fázis a színezés, amelyhez különböző szintetikus színezőanyagokat, pigmenteket és segédanyagokat használnak. Végül az utolsó lépés a textília kezelése, hogy színtartóbb, kevésbé gyűrődékeny, ellenállóbb, kopásállóbb, égésálló vagy vízlepergető legyen.

A gyártási folyamat során sokféle veszélyes anyag felbukkan, mint például az allergén formaldehid, a szervezetben felhalmozódó króm-, bróm-, klór- és fluorvegyületek, melyek összefüggésbe hozhatóak a rák kialakulásával, mérgező nehézfémek vagy a szintén káros azo-színezékek. A halogénezett vagy aromás oldószerek, amelyeket különböző festékekben használnak, szintén rákkeltő hatásúak lehetnek, és a színezékekhez kötik a szömörce vagy egyéb viszkető bőrreakciók kialakulását is.

fashion-1031469_1920 (1).jpg

Az Európai Unióban szabályozzák ezek használatát, például az azo-színezékek, a formaldehid, és a ftalát-tartalmú vegyületek használata tilos, de azt is tudni kell, bár sok multinacionális ruhaipari cég európai központú, a gyártás szinte teljes egészében a Távol-Keleten, Kínában, Bangladesben, Thaiföldön, Pakisztánban, Indiában, Törökországban, vagy valamelyik latin-amerikai országban történik, ahol bizony nem olyan szigorúak sem a vegyszerekre vonatkozó szabályozások, sem az ellenőrzések.

A nyári ruhákra és a közvetlenül a testtel érintkező ruhákra azért is kell nagyobb hangsúlyt fektetni, mert mikor az ember izzad, és ez legtöbbször belső comboknál, hónaljnál, deréktájékon fordul elő, kitágulnak a pórusok. Ilyenkor, ha valakiben például lappang egy fertőzés, egy próbánál simán a ruhára „kenheti”, illetve, ha mi izzadunk és úgy vettük fel a mosatlan ruhát, akkor a kitágult pórusainkon keresztül a vegyi anyagoknak egyenes útja van bejutni a bőrünkbe.

Általában az izzadtsággal juthat a ruhára a bőrön lévő fertőzés. A baktériumok pár nap alatt elpusztulnak, kiszáradnak, a vírusok viszont rendkívül ellenállóak, évekig is képesek fertőzni. Ilyen például a herpes, az uszodaszemölcs és a hagyományos szemölcs vírusa, valamint a gyermekkori fertőző betegségek többsége. Ráadásul a kisgyerekeknél még nem alakul ki a bőr védő savköpenye, ez fokozza a veszélyt - mondja a bőrgyógyász.

A fehérneműknél és a fürdőruháknál egyenesen kötelező a mosás, a fent említett vegyszerek és esetleges vírusok miatt is. Illetve ne legyenek illúzióink arról, hogy mindenki betartja, hogy a 'saját fehérneműre szabad csak próbálni - szabályt', és a beleragasztott higiéniai csík se ér sokat. Egy külföldi mikrobiológus, mikor laborban vizsgált boltban árult fehérneműket, még menstruációs vért is talált egyes darabokon. 

Az amerikai Forbesban olvastam egy másik kutatásról, amelyből azt derült ki, a pólók járnak az egyik legnagyobb kockázattal, a tiszta pamut vagy gyapjúkeverék ruhák tartalmazták ugyanis a legtöbb formaldehidet, még a pamut és más keverékek kevesebbet. Azt is kimutatták, a kimosott ruhákban egyértelműen csökkent a formaldehid szintje, minél többször mosták, annál jobban. A New York Timesnak egy textilmérnök, David Brookstein azt mondta, az lenne a legjobb, ha a ruhák címkéjébe az is bele lenne írva:

mossa ki, mielőtt felveszi!

Egyébként a turkálós, örökölt vagy kölcsönkapott ruhákat is érdemes átmosni, ezekben értelemszerűen nincsenek benne már a gyártási segédanyagok, viszont a mosópor és az öblítő benne maradhat, és ezek is okozhatnak allergiát. Ágyneműket, törölközőket és online rendelt ruhákat szintén fontos kimosni első használat előtt, hiába volt jól becsomagolva, hisz ezek is közvetlenül érintkeznek a bőrrel, és a vegyszerek ugyanúgy benne maradhattak. A mosás egyébként javít a törölköző nedvszívó képességén is. A szódabikarbónás és az ecetes öblítés segít eltávolítani a ruhákban maradt mosószert, és a legjobb, ha friss levegőn szárítjuk. Gyerekruhákat pedig érdemes illatmentes mosószerrel mosni az allergia elkerülése végett.

clothesline-804812_1920 (1).jpg

Donald Belsito a Columbia University Medical Centern bőrgyógyász professzora azt mondta a The Wall Street Journalnak egy interjúban, hogy észrevett összefüggést a textileknél használt vegyszerek és allergiás reakciók, például ekcéma, kiütések, és bőrgyulladások között, valamint az élősködők terjedése és a ruhapróba között.

Láttam már olyan tetűfajtákat, amik kifejezetten ruhapróba közben terjednek, és sokkal jobban megélnek a természetes, mint a szintetikus anyagokban. De rengeteg olyan fertőző betegség is van, amiket a ruha anyaga szállít és terjeszt, például rühességgel is találkoztam már.

Az tény, hogy a saját immunrendszerünk dolgozik ezekkel a vegyi anyagokkal szemben, de ha egy mosással kímélhetjük, inkább tegyük meg. Sok kezdeményezés van a helyzet jobbá tételére, a Greenpeace is végzett például egy átfogó kutatást, ami szerint hormonkárosító és rákkeltő vegyi anyagok is vannak a ruhákban, ezután több világmárka is jelezte, 2020-ig kivonja ezeket a gyártási folyamatokból.

Vannak már olyan márkák is, amelyek kifejezetten a vegyszermentességre mennek rá, és több természetes színezőanyag is létezik. Ha biopamutot vásárolsz, akkor sem lehetsz benne 100 százalékig biztos, hogy nem kezelték vegyszerrel, hisz vannak olyan penész és gombafajok, amelyek kifejezetten a természetes anyagokat támadják, így ezeket is többnyire kezelik. A címkékben minden esetben feltüntetik, ha valami teljesen vegyszermentes. Ha a terméket az Európai Unióban gyártották, akkor nyugodtabbak lehetünk, hiszen ezekre az üzemekre szigorúbb környezetvédelmi előírások vonatkoznak, mint például a távol-keletiekre.