Mikor az egyik barátnőmnek mondtam, hogy mi a legújabb tesztelős projektem, elmesélte, hogy neki, ha pattanása nő, akkor napjában többször egy pöttynyi mézet ken az arcára, és pikk-pakk elmúlik. Viszont kiemelte, hogy ha tényleg jót akarok magamnak, akkor termelői mézet vegyek, hogy csak természetes cucc érintkezzen a bőrömmel. Én 1500 forintért vettem egy nagyobb üveggel, sütikbe, teába is bármikor jól jöhet.  A pakolással nem szöszöltem sokat, megmostam az arcom, és utána az ujjamat használva elkezdtem vékonyan felkenni a mézet.

Nagy arcmaszk-veteránként tudom, hogy a hajamat jól el kell ilyenkor rejteni, de van a méznek valami alattomos összetevője, ami vonzza a kósza hajszálakat. Na, az szívás volt, az összes babahajam és szemöldököm ragadt, mint a fene.

Nem kentem túl vastagon, így tudtam tenni-venni és nem kellett azon aggódnom, hogy még a zoknim is ragadni fog a leeső cseppektől. Kicsivel több, mint fél órát hagytam fenn, ez alatt nem akart levándorolni a nyakamon a ragacs, így simán tudtam szelfiket csinálni az Instára rendet rakni a konyhában.

meretezettmezesarckep2.jpg

Külön jó volt, hogy a mézet könnyen le tudtam mosni egy rongy és egy kis langyos víz segítségével. És az van, hogy Nefertiti nem kamuzott. Az arcom érezhetően puhább lett, de a nagy királyság az, hogy az zsíros bőröm nem csillogott, pedig attól előre féltem, hanem kicsit mattosabb lett, míg a kis bőrhibáim halványabban látszottak. Nem mintha vágynék rá, hogy nőjön ragya a fejemre, de ha mégis, tuti azt is tesztelni fogom, hogy tényleg eltünteti-e a méz a pattanást.