Csodát ígért, úgyhogy kipróbáltam a házi kókusztejes hajpakolást

Basszus, gondoltam, állítólag fél Ázsia ezzel keni a haját, nekik meg ugyebár híresen csillogó-villogó, sűrű sörényük van, csak tudhatnak valamit. A kókusztej istenadta varázserejéről szóló cikkeket régóta látom keringeni a neten, nem is értem, miért csak most vettem le a polcról. A benne lévő fehérjéknek, E-vitaminnak, és antioxidánsoknak köszönhetően állítólag segíti a hajnövekedést, és azonnali segít a kissé megfáradt, élettelen hajon. Egy használat után nyilván nem sokat fogok tudni hozzászólni a hajnövekedős részhez, de a szanaszét festett és töredezett hajamnak egy kis „azonnali és látványos" eredmény jól jött volna.

A pakolás egyetlen alapanyagát, a kókusztejet, Mari néni kis ábécéjén kívül már szinte bárhol be lehet szerezni, én a legközelebbi boltban vettem 350 forintért. (Ha drogériás hajpakolást veszek, az is ilyen árban szokott lenni, úgyhogy nem mondanám extra drága alapanyagnak). Kigugliztam a legnépszerűbb elkészítési módokat, nagy varázslat nem volt bennük: egy kis üveg kókusztejről le kell önteni a felesleges vizet, hogy csak a zsíros, tejszínállagú cucc maradjon, egy tálban fel kell verni habverővel, utána a száraz hajra kenni, úgy, hogy jusson a végektől a fejbőrig mindenhová. Ezután más dolgod nincs, mint körülbelül fél órát várni, leöblíteni, megszárítani,  és elfutni a csillogó hajjaddal a naplementébe.

Minden lépést betartottam, a tej pár perc alatt szép habbá verődött, könnyű volt felvinni, az illata, naná, hogy isteni volt. Mivel nekem durván zsírosodik a hajam a töveknél, ezért tapasztalatból tudom, hogy oda csak kevés hajápolót szabad tennem, ezért a habból is inkább máshova nyomtam többet. Miután felkentem, kicsit belemasszíroztam mindenhol a hajamba és vártam. Mázli, hogy nem egy folyós anyagról van szó, így tudtam tenni-venni és még törcsi sem kellett a vállamra.

Mire letelt a 30 perc, már vakaróztam, hogy lemoshassam, mivel a zsíros cucc miatt addigra a tincseim néhány nagyobb csumpi ragacsba álltak össze, és úgy néztem ki, mint egy szőke komondor. Próbáltam csak kevés sampont használni a lemosáshoz, nehogy itt nekem értékes alapanyagok tűnjenek el a lefolyómban. Miután megszárítottam a hajam, néztem magam jobbról-balról, de a selymes hajat ígérő finálé elmaradt. Pont olyan volt a séróm, mint bármelyik hajmosás után. Na jó, egy  pozitívuma mégis volt a dolognak: a hajamon megmaradt az enyhe kókuszillat, de ennél több nem történt...még szerencse, hogy nem tartok itthon Bountyt, különben búfelejtőnek tuti betoltam volna egyet.