Felül szőke, alul barna
 
Gimis éveim legnagyobb részében szőke voltam, persze néha megbolondultam és variálnom kellett valamit a sérómon… Akkoriban egyébként tényleg menő volt az a trend, hogy a világos szőke haj alsó részét, kb. a fül vonalától sötét barnára festettük. Lófarokban különösen durva volt a kontraszt, úgy néztem ki, mint egy csokis-vaníliás puding.
 
Barnából szőke, átmenet nélkül
 
És persze volt olyan kattanásom is, hogy a szőke hajamat hirtelen sötétbarnára festettem, mert az hátha jobban áll… (Igen, akkoriban még nem voltak beauty appok, amikkel sokkal egyszerűbben letesztelhettem volna.) Persze, nem jött be, úgyhogy kértem is időpontot a visszafestetésre – sajnos az akkori fodrászom nem volt a helyzet magaslatán, így a végeredmény foltokban sárga, zöld és szürke lett. Miután végigsírtam a délutánt, apu másnap elvitt egy másik fodrászhoz, ahol viszonylag rendbehozták a séróm. Hát, nem volt egy olcsó kör, az biztos.
 
giphy.gif
Frufruvágás by myself
 
Gimiben oldalfrufrum volt, amit nagyon szerettem, de nyilván nem mentem minden egyes alkalommal fodrászhoz, amikor megnőtt. Otthon vágtam magamnak körömollóval(!), és egy darabig még jól is ment, viszont egy idő után már-már kényszeresen csináltam, aminek az lett a vége, hogy a frufru már csak a honlokom közepéig ért.
 
Rózsaszín, fényes ajakbalzsam
 
A szájfénymániáról most nem írok, de a rózsaszín, „szatényfényű” ajakbalzsam egy időben nagyon ment. Amellett, hogy mindenkinek (nekem is) borzasztóan állt, mert sápasztott és kvázi eltüntette optikailag a számat az arcomról, még össze is állt darabosra, amitől aztán nagyon étvágygerjesztő látványt nyújtott. Se.
 
giphy (1).gif
Giphy/20th Television
Pirosító túltolva
 
Világéletemben fehér, sőt, szürkés bőrű és sápadt voltam, a nyári barnaság is napok alatt lekopott rólam. Ezért már tinikoromtól használtam pirosítót, persze akkoriban még nem igazán tököltem a megfelelő árnyalat kiválasztásával – ráböktem egy szimpi színre a drogériában és azt használtam. Nos, az egy erős pink volt, ami baromira elütött az arcomtól, és nagyon művi, már-már bohócos hatást keltett. Pacsi, Rita!