Régóta foglalkoztat már a környezetvédelem, de a – most már mondhatni - megszállottságom csak egy éve kezdődött, akkor, amikor egyre félelmetesebb adatok (és jövőképek) kezdtek el napvilágot látni a bolygónkat illetően. 

De a legrémisztőbb jelentést alig néhány hete hozták nyilvánosságra: eszerint, ha nem változtatunk azonnal, olyan mértéket ölt majd a globális felmelegedés, hogy 2050-re nekünk szó szerint annyi.

Na, de vissza a naptejhez. Talán te is hallottad már különböző forrásokból, hogy a fényvédelemnek ára van, amit az óceáni korallzátonyok fizetnek meg: a rengeteg, vízbe belekerülő termékben ugyanis összesen 82 ezer (!) olyan kemikália van, amely szó szerint kinyírja a korallszirteket és a köréjük csoportosult állat- , és növényvilágot. Mindezek közül az egyik legrosszabb a titán-dioxid; az az anyag, amit festékként használnak különböző kozmetikumokban és ételszínezékekben. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

The Waxing Co. (@thewaxingco) által megosztott bejegyzés,

Jogos lehet a kérdés, hogy akkor miért nem tesznek a krémekbe valami mást, egy olyan anyagot, ami kevésbé káros? Nos, azért, mert a titán-dioxid az eddig ismert leghatékonyabb összetevő, ha fizikai fényvédelemről van szó: iszonyatosan apró, UV-sugarakat visszaverő szemcsékből áll, amelyek egy réteget képezve ügyesen megvédik a bőrfelszínt a leégéstől, ráadásul - elvileg - az egészségre sem károsak. (Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények: vannak, akik szerint a nanorészekcsék be tudnak szívódni a bőr alsóbb rétegeibe, míg mások szerint teljesen veszélytelenek).

A baj inkább ott kezdődik, amikor a titán-dioxid vízbe kerül. Az Independent cikkében nyilatkozó szakértő kiemelte, hogy normális esetben a naptejben található szemcsék körbe vannak vonva védelmi kemikáliákkal, de ezeknek az összetétele azonnal megváltozik, amint víz éri őket. 

És ez mindenképpen bekövetkezik, hiszen így vagy úgy, de vízzel mosod le magadról - nagyobb mennyiségben pedig irtózatos pusztításra képes a korallzátonyok körüli élővilágban. 

Három, Marseille környéki strandon egyébként meg is mérték a koncentrációt: azt találták, hogy egy 'kisebb' strandon, ahol nagyjából 3 ezer ember fordul meg egy nap alatt, körülbelül 50 kg ilyen káros anyag kerül a vízbe egy nyári szezon végére. Ami igencsak riasztó szám. Állóvizekben pedig még rosszabb a helyzet. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

RED GINGER CHIC RESORT (@redgingerkrabi) által megosztott bejegyzés,

Tavaly nyáron szerencsére Hawaiin már korlátozták a vizek élővilágát szennyező anyagokkal operáló naptejgyártók tevékenységét, de ennél komolyabb és szélesebb körű intézkedéseket kellene tenni, kőkeményen megcélozva a titán-dioxidot, az oxibenzont, az oktinoxátot és a homoszalátot (utóbbi három szintén meglehetősen könnyedén nyírja ki a tengeri környezetet). 

Viszont addig is, amíg a gyártók és a törvényhozás észbe nem kapnak (imádkozzunk, hogy ez mihamarabb megtörténjen), a MI felelősségünk, hogy úgy napozzunk, hogy az a környezetnek, a korallzátonyoknak, és az egész a vízi világnak jó legyen. 

Tudom, most jön a kérdés: hogyan lehetséges ez? Kis kutatómunkám után nekiálltam alternatív naptejeket keresgélni, de azt kell mondanom, nem lettem nagyon boldog. A bio termékek nagy része persze oxibenzon-és oktinoxátmentes, de a titán-dioxid szinte mindegyik naptejfajtában előfordul. 

Kivéve egyetlen egy terméket: a Wooden Spoon naptejét. (amit nettó 45 perc keresgélés után találtam meg a neten. Szívesen!) 

Persze, simán lehet, hogy csak béna vagyok, és még jó néhány márka forgalmaz mindenmentes naptejet (csak nem találtam rájuk), de abban azért megegyezhetünk, hogy egyelőre sajnos nincs telezsúfolva alternatív megoldásokkal a piac. Pedig ideje lenne rászoknunk a biztonságos fényvédelemre – a vizekért és a bőrünkért legalábbis mindenképpen.

Korall-és bőrbarát napozást!