Én is imádok napozni, de általában agyonkenem magam naptejjel, mert baromira féltem a bőröm. Régebben rendszeresen szoliztam, de már leszoktam róla, és a szakértőnk is csak megerősített abban, hogy jól tettem. Azt tudom, hogy az UV-sugárzás rákkeltő, de Dr. Kriston Renátától azt is megtudtam, hogy a DNS-ünkre leginkább veszélyes UV-C sugarak a Földön nem mérhetők, a természetes napfény tehát csak UV-A és UV-B sugarakat tartalmaz – az biztos, hogy mindkettő káros.
 
Lehet-e különbséget tenni aszerint, hogy a napozás vagy a szoláriumozás a károsabb?
 
„A szoláriumozás egyrészt azért veszélyesebb, mert a gyors barnítás érdekében a Napnál lényegesen erősebb UV-t adnak le a szoláriumcsövek, másrészt elsősorban UV-A sugarakat bocsátanak ki és csak minimális mértékben UV-B-t” – mondja a bőrgyógyász. „Emiatt a hámréteg nem vastagodik meg kellő mértékben, és elsődlegesen olyan pigmentek képződnek, amelyek eloszlanak a bőrben, így a későbbiekben napozáskor nem nyújtanak elegendő védelmet a leégéssel szemben. Az UV-A-sugárzásnak jelentős a szabadgyök-felszabadító hatása is, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. 
 
Sokszor reklámozzák úgy a szoláriumozást, hogy télen így pótolhatjuk napsütés hiányából adódó D-vitamin-hiányt – ez valóban így van?
 
„A D-vitamin képzéséért elsősorban az UV-B sugárzás felelős, ennek viszont elenyészőnek kellene lennie a szoláriumban, így a D-vitamin pótlásában nincs jelentős hatása. A helyes táplálkozással és fényvédő használata mellett a szabadban való tartózkodással kockázat nélkül támogathatod a D-vitamin-képzést.”
 
Szükséges-e a szoláriumban naptejet használni? 
 
A bőrgyógyász szerint a szoláriumban begyűjtött UV-A és UV-B sugárzás károsító, öregítő és daganatkeltő hatása egyaránt érvényesül, időnként még hatványozottabban, ezért ugyanúgy szükséges lenne a fényvédelem – persze a cél a barna szín mielőbbi elérése, ezért senki nem használ naptejet a szoliban, pedig már egy 20-as faktorú fényvédővel is csökkenthető lenne a káros hatások mértéke.
 
shutterstock_88896841 (1).jpg
 
Beszélhetünk-e egészséges mennyiségű szoláriumozásról?
 

Valószínűleg egy bőrgyógyásztól sohasem fogod azt hallani, hogy a szolizás jó - általános vélemény az orvosok körében, hogy a szoláriumok használata sem kozmetikai célból, sem a közérzet javítása, sem a betegségek megelőzése céljából nem javasolt, és egyértelműen felelőssé tehető a bőrrák kialakulásáért, ráadásul a nagy sugárdózis nem csak a bőrt, hanem az immunrendszert is károsítja. Ha valaki mégis ragaszkodik a szolihoz, fontos, hogy ne csinálja mértéktelenül.

„Nincs egészséges barnulás, de elvileg kötelező lenne egy terv elkészítése a szoláriumozásra vonatkozóan, egyénre szabottan, amelynél a fokozatosságnak és a mértéktartásnak kell irányadónak lennie.
Általánosságban véve heti maximum 2 szoláriumozás engedélyezett, és minimum 72 óra teljen el az alkalmak között" – tanácsolja Dr. Kriston Renáta. „Amennyiben bőrpír jelentkezik a szoláriumot követően, mindenképp hagyd ki a következő alkalmat. Vedd figyelembe bőrtípusodat és anyajegyeid számát is, hiszen a szoláriumozás abszolút ellenjavallt világos bőrűeknek és sok anyajeggyel rendelkezőknek."
 
Vannak-e olyan egyértelmű jelek a bőrön, amelyekből akár már néhány óra elteltével megállapíthatjuk, hogy túlzásba vittük a szoláriumozást/napozást?
 
„Ha bőrgyulladás, hólyagos reakció, viszketés vagy fotoallergiás bőrreakció jelentkezik, mindenképp tarts egy hosszabb szünetet a szolizásban vagy napozásban. Számos olyan bőrbetegség is ismert, amely az UV-fényre rosszabb állapotba kerül, ezért mindig figyeld a bőröd reakcióit és tartsd be az alapszabályokat" – hívja fel a figyelmet a bőrgyógyász.