Alga a kozmetikumokban: tényleg akkora csodaszer, amekkorának beállítják?

Azért jutott eszembe ez a kérdés, mert - ugyanúgy, mint a diéták és táplálékkiegészítők terén - a szépségiparban is szeretek mindent egy picit megkérdőjelezni. Pár hónapja történt meg velem, hogy bementem testápolóért a drogériába, és szerintem kint hagytam az agyam a kocsiban, mert csak a megérzéseimre hallgattam válogatás közben (ami elég ritka, hiszen szeretek tudatosan vásárolni). Otthon tűnt csak fel, hogy egy tengeri algás terméket vettem, azt hiszem azért, mert tetszett a csomagolása, meg maga az alga szó is. 

Csak egy baj volt vele: hogy borzasztó termék volt. Ápolni határozottan nem ápolta a bőröm, és kicsit még ki is pattogtam tőle.  

Persze könnyű belefutni mindenféle félresikerült kozmetikumba, valószínűleg nem én vagyok az első a világon, akivel ez megtörtént. De mégis elgondolkodtam: vajon hányan próbálkoznak algás cuccokkal csak azért, mert olyan különlegesen hangzik a nevük, aztán dobják ki a kukába a második használat után a flakont? Úgy döntöttem, utánajárok, mennyi értelme van spirulinás, meg chlorellás, meg akármilyen algás dolgokat venni.

Hiszen, ha már én pórul jártam, legalább te ne dobj ki feleslegesen pénzt az ablakon. 

A brit Glamour egyik cikkével kezdtem a kutakodást, amiben több szakértő is megszólalt. Ők az alapoknál kezdték: azzal, hogy mennyire sokféle alga létezik (pontosan 70 ezer) a mikroszkopikus mérettől egészen a moszatokig. Pont ezért olyan nehéz megmondani, hogy jók-e bőrnek ezek az élőlények és a belőlük kinyert hatóanyagok. De nem vitás, hogy vannak kifejezetten kozmetikai célra használt algák - ilyen például a tengeri moszat, a chlorella, vagy a spirulina nevű mikroalga is. Állítólag mindegyiknek megvan a maga előnye: van, amelyik antioxidánsban gazdag, más hidratál és öregedésgátló hatóanyagokkal rendelkezik, és - elvileg - olyan is van, ami erősítheti a bőr fényvédelmét. 

Az alga határozottan az egyik legtrendibb összetevő a szépségiparban, és tényleg van alapja, hogy ennyire szeretik - mondja Binh Ngo bőrgyógyászprofesszor.

De mi ez az alap? Megpróbáltam tudományos bizonyítékokat keresni arra, hogy tényleg ez a zöld cucc a bőrápolás jelene és jövője. És találtam is egy-két érdekes dolgot.  

Egy 2013-as kutatásban például ötféle alga vízmegkötő képességét vizsgálták, és érdekes dologra bukkantak: a barna algák jobban teljesítettek a tesztben még a hialuronsavnál is, ami köztudottan az egyik legnagyobb segítség, ha az ember hidratált bőrt szeretne. De mivel ez csak egy laboratóriumi kísérlet, nem feltétlenül mondhatom ki ennyi után, hogy beszállok az algabizniszbe, úgyhogy menjünk is tovább, jöhet a spirulina! 

Egy 2015-ös kutatásban 28 napig vizsgáltak 40 nőt, akik napi kétszer kenték be az arcukat spirulinás krémmel. Két korcsoportra voltak osztva: 18-39 és 40-60 évesekre. 20 nő algás krémet kapott, 20 pedig kontrollkrémet (tehát olyat, ami messziről sem látott algát). Az eredmények elég lenyűgözőek lettek: 

28 nap után is kimutathatóan sokkal több nedvességet tartott meg azoknak a nőknek a bőre, akik a spirulinás krémet kapták, és - most figyelj! - ez a különbség még látványosabb volt az idősebb korosztályban.  

Magyarul, ha hidratálásra vágysz, a spirulina tényleg működik - érett bőrön pedig még inkább.

De van még ott jó hír, ahonnan ez jött: úgy tűnik, bizonyos algafajták a pigmentációt is képesek enyhíteni. A barna algából kinyert anyagok ugyanis hatékonyan semlegesítik a tirozináz enzim munkáját, ami gyakorlatilag a pigmentációért felel. Ám ezeket az eredményeket még csak állatkísérletekben bizonyították, úgyhogy nem lehetsz 100%-ig biztos abban, hogy nyerő dolog az alga – ez egyelőre csak egy tudományos alátámasztásra váró sejtés.  

Akkor most érdemes algás krémeket venni, vagy sem? 

Sok-sok vizsgálat és kutatás kell még ahhoz, hogy kimondhassuk, az alga tényleg akkora csodaszer, amekkorának a szépségipar beállítja. De próbálkozni azért szabad – egy spirulinás hidratáló például kifejezetten jót tehet a bőrödnek. Arra viszont érdemes odafigyelned, hogy ne dőlj be mindenféle kamu csodaszernek! Vannak olyan cégek, amik például 300 dolcsiért (?) árulnak egy-egy tégely arckrémet csak azért, mert valami ritka algafajta van benne – ami sok esetben lehetne tengeri uborka is, hiszen a hatása egyenlő a nullával. Szóval ebben az esetben is tartja magát az igazság, hogy megbízható forrásból szerezd be a kozmetikumaidat, és nagyon alaposan nézd meg, mi van az összetevőlistán!