A haj-aranyszabályok, amiket 6 év szőkíttetés alatt tanultam meg
Mióta az eszemet tudom, szőke vagyok: hamvasfejű kislányként jártam végig az ovit és az alsó tagozatot, aztán szőkésbarna kiskamaszként a felsőbb éveket, végül pedig majdnembarna-szőkével jöttem ki a középiskolából. Valahol az egyetem legelején viszont megálljt parancsoltam a barnulásnak: eldöntöttem, hogy visszatérek a jeges árnyalatokhoz. Azóta persze milliónyi szabályt szegtem meg és fogadtam végül el a hajápolással kapcsolatban, de megérte, mert már tudom, hogy tartsam meg azt az igazi hűvös szőkét, amit imádok magamon - vigyázat, rettentően bölcs élettapasztalatok következnek!
1.Úgy kell bánni a szőke hajjal, mintha ő lenne az angol királynő
Miután két évig folyamatosan magamnak szőkítettem otthon a legdurvább ammóniás-vegyszeres festékekkel, őszintén csodálkoztam, hogy miért nem képes megnőni a hajam, miért tök száraz állandóan, és miért törik el az egész már a vállam környékén. Ennyi idő után pedig már rég kihullott és széttört volna mind, ha nem kezdtem volna el még időben a gyerekemként kezelni: heti kétszer pakolást teszek rá, tutujgatom, nem fésülöm durván, jól megválogatom a hajgumijaimat, a hajsütővassal csak kéthavonta megyek a közelébe, táplálom kívülről-belülről - lassan ott tartok, hogy énekelek neki...
2.Lilasampon nélkül sehová
Na, ezt jól megtanultam amiatt a néhány kivételes alkalom miatt, amikor elutaztam, de nem vittem magammal a hamvasító samponomat, mondván: “egy mosástól úgyse sárgul be”... Gondolhatod, mi lett a végeredmény (napraforgómező). Ha nagyon világos szőke a hajad, biztos te is megtanultad már, mi a sorrend, ha bepakolsz a bőröndbe: lilasampon, fogkefe, lilabalzsam, bugyik, még egy kis lilasampon, repjegy. De tényleg.
(Offtopic: ha még nem találtad meg a neked való hamvasítót, olvasd el a cikkemet, amiben kipróbáltam, hogy kell otthon megcsinálni a lilasampont!)
3.Vagy vasalás, vagy növesztés - a kettő kizárja egymást
Ezt is csak az érti, aki eltöltött már pár évet szőkíttetéssel - ennyi idő alatt rá kellett jönnöm, hogy a formázásnak csakis a kíméletes és óvatos verziói jöhetnek szóba. Hirtelen, magas hőfokon vasalás? Durva szárítás? Hajsütővas? Isten óvjon meg ezektől; ha használnám őket, sose nőne meg a hajam, szegény elhalna és letörne mielőtt újra hozzányúlhatnék...
4.Sokat kell költeni rá
Azt hiszem, ez az egyik legfontosabb szabály, amit le kellett nyelnem, és amiről sose szólt senki (köszi): a szép és egészséges hamvas szőke haj sajnos rohadt drága mulatság. Mondom is, miért: drága a fodrász, aki kíméletesen fest minőségi alapanyagokkal; drágák azok a tápláló szérumok és termékek, amik életben tartják a fürtjeimet; drága az időm, amit a tutujgatással eltöltök; drága a sok hajvitamin, amit azért szedek, hogy meg bírjon nőni; ja, és ami a legdrágább mind közül: a kísérletezés, amit a tökéletes termékek megtalálásáért csinálok immáron hat éve!
5.Az otthoni festés tabu
Ha valamit megtanulsz az én káromon, akkor az legyen a következő: nincs szép és egészséges szőke haj házilag. Igen, én is elhittem, hogy lehetséges és meg is próbáltam, de nem jött be, sőt: olyan károkat okoztam vele, amiket kábé egy évig javítgatott szegény fodrászom. Ha éppen szép is lett a színem, akkor is vagy túltoltam az ammóniás hamvasítást, vagy sosem találtam el a megfelelő időt és túl sokáig volt rajtam a festék (vagy túl rövid ideig), vagy teljesen szétroncsoltam vele a hajam és egy jó ideig nem bírtam utána megnöveszteni. Nem jó ötlet, keress inkább egy olyan fodrászt, aki kíméletes cuccokkal dolgozik és azt is tudja, mi áll jól neked - a szőke haj iszonyú jó mulatság, de mindig add meg neki, amit megérdemel!