Arról már korábban írtam cikket, hogy milyen régi hagyománya van a körömfestésnek: 7000 évvel ezelőtt már az indiai nők is festették a körmeiket, aztán a babilóniai férfiak színezték feketére vagy zöldre őket csata előtt, majd az ókori Kínában is használtak tojásfehérjéből és növényekből készült kezdetleges körömlakkot. Ez a cikk viszont most nem erről fog szólni, hanem arról, hogy ezek a gondosan festett körmök pontosan milyen alakúak voltak az évszázadokon keresztül.

A manikűrre először azért áldoztak az emberek, mert higiéniai és orvosi szempontból célszerű volt szakemberhez fordulni a kézápoláshoz. Az első szalon 1878-ban nyitott meg Manhattanben, és Mary E. Cobb nevéhez fűződik. Ebben még a kéz- és körömápoláson volt a hangsúly és nem az esztétikán, a manikűrös polírozott, reszelt, formázott, és ápolt is. A kicsi, oválisra alakított körmök a jómód szimbólumai voltak, és azt jelentették, hogy a viselőjüknek nem kell kétkezi munkát végezniük.

The manicure _ W.E. Hill '10..jpg
via PICRYL

Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején divatba jött az alkohol és a cigaretta, és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a nők kezére. Megjelentek a lekerekített végű körmök, és az ápoltság még mindig fő cél volt.

Az 1920-30-as években a világválság miatt a manikűr egy olyan megengedhető luxussá vált, amit az elszegényedett, korábban gazdagabb rétegek arra használtak, hogy visszacsempésszenek egy kis nívót az életükbe. Ettől úgy érezték, hogy annyira nem szegényedtek el, és még mindig megengedhettek maguknak ilyen apróságokat - pedig valójában rengeteget vesztettek az 1929-es összeomlásban..

1932-ben a Revlon megjelent a piacon, és átalakította a manikűrszférát: rózsaszín és vörös körömlakkjaival elhozta az első félhold divatot, vagyis azt, hogy az egyébként hegyesre reszelt karmokon csak egy rész színes, a többire színtelen lakk kerül. Itt jelent meg először a mai találmánynak tartott hegyes köröm, csak sokkal rövidebb volt, mint a mostani fazonok. 

5347391311_5917f4490b_b (1).jpg
Joan Crawford via Flickr / kate gabrielle

A második világháború alatt aztán az eleganciára és a nőiességre terelődött a hangsúly, és a körmök ismét mandula alakúak, lekerekítettek lettek. Az abszolút menő szín a vörös minden árnyalata lett, legtöbbször a hozzá passzoló vörös rúzzsal. 

Az 1950-es és '60-as években a női zenészek befolyásolták a leginkább a körömdivatot, hiszen nekik a mikrofon miatt mindig előtérben voltak az ujjaik. A korszak divatjának megfelelően a pasztell színek lettek divatosak, a feltűnően hosszú, ovális körmök barack és rózsaszín színekben pompáztak.

12407537864_2dae8f756b_h (1).jpg

Az igazi újítások viszont a diszkókorszakban érkeztek el: az 1970-80-as években a hippik ugyan visszatértek a természetességhez, a diszkókirálynők viszont mindent rákentek a hosszú, feltűnő körmeikre, amit tudtak. Az igazán divatos manikűr a hosszú körmöket és a csillogó körömlakkot jelentette. 

Ekkor jelentek meg egyébként a francia manikűrök is, amik érdekes kontrasztot adtak a feltűnő körmöknek. A visszafogott festéssel együtt megérkeztek a szögletes stílusok, és ez a trend egészen kitartott az 1990-es évekig is, amikor ugyan a műkörmök terén eleinte a hosszú köröm volt a divat, de fokozatosan rövidült, ahogy a nők rájöttek, hogy nem éppen praktikus háromcentis karmokkal élni a mindennapokat. 

Azóta a 2000-es évek elején a kicsi, teljesen levágott körmök hódítottak egészen mostanáig - bár az apró körmök még mindig divatosak, ismét visszatértek a hosszabb, hegyes változatok. De nincs új a nap alatt: láttunk már ilyet is... Csak arra vagyok kíváncsi, hogy eljutunk-e ismét az 1980-as évek elborult, csillogó stílusáig.

Főkép: Flickr / Classic Film