A körömlakkok pontos összetevőit és gyártási folyamatát minden egyes cég őrzi, és nem adja ki a receptet - nem is csoda, hiszen ebből élnek, ha bárki pontosan reprodukálni tudná a színeket és állagokat, elveszne a munkájuk. Az alapvető összetevőket viszont még így is lehet azért tudni: mindegyikben biztosan vannak filmképző szerek, gyanták, lágyítók, oldószerek és színezőanyagok.

A modern körömlakk a huszadik század gyártmánya, bár az emberek már évezredek óta festik a körmeiket - erről itt írtam egy hosszabb cikket. Csakhogy régen különböző természetes anyagokkal készültek ezek a lakkok: méhviasszal és rózsalevelekkel érték el a nők (és a férfiak!), hogy színes legyen a körmük. A huszadik században aztán megindult a szépségipar fejlődése, és elkészült az első pigmenteket tartalmazó, modern körömlakk is.

A mai körömlakkok legtöbbjében a cellulóz-nitrát az egyik legmeghatározóbb alapanyag, ami gyúlékony és robbanékony, a dinamitgyártásnál is használják. A belőle készült nitrocellulóz egy olyan folyadék, amibe apró, mikroszkopikus gyapotszerű részeket kevernek. Ez az anyag maga a filmképző összetevő, ami azt jelenti, hogy réteget képez a körmödön úgy, hogy nem roncsolja az alatta lévő anyagot - magyarul a körmödet. 

pexels-photo-1164339.jpeg
via Pexels

A gyanták és lágyítószerek arra jók, hogy segítségükkel a körömlakk kicsit rugalmasabb legyen, és ellenálljon a szappannak és a víznek. Nélkülük simán lemoshatnád a kádban is a körömlakkodat, ami azért nem túl praktikus. A régebbi receptek erre nejlont használtak, de ma már nem igazán számít alapanyagnak ez az egyébként igencsak környezetszennyező műanyag. Mivel mindegyik körömlakknak más kritériumoknak kell megfelelnie, a nejlon helyett rengeteg más mindent használnak: butil-sztearátot, olajat, glicerint, illetve zsírsavak és ecetsavak keverékeit.

Az oldószerek arra jók, hogy megtartsák a körömlakk színét és állagát egészen addig, amíg fel nem viszed a körmödre. Sokszor az oldószerek lágyítóként is funkcionálnak, a leggyakoribb az, amikor butil-sztearátot és az acetátvegyületet használnak ilyen célra. 

giphy (1).gif
via Buzzfeed

A körömlakk színe régen különböző festékanyagokból jött, de ma már pigmenteket használnak a színezésre. Érdemes tudni, hogy a körömlakk általában rövid ideig tartja meg a színminőségét, jellemzően három év alatt fakulni kezd. Ha felrázod használat előtt, azzal segíthetsz, hogy a leülepedett pigmentek kicsit felkavaródjanak, de sokat így sem lehet segíteni az élettartamán.

Ahhoz, hogy a körömlakk a legjobb minőségű legyen, nagyon precíz munkások és robotika is kell. A kikeverés nem gyerekjáték, előre meghatározott sorrendben és mennyiségben, hőfokon és nyomásfokon kell történnie. Az első lépés az, hogy a pigmenteket összekeverik a nitrocellulózzal és a lágyítóval, a pigmenteket egy kis daráló segítségével aprítják a legkisebbre. Amikor ez megvan, a darálóból kiveszik és kiterítik az így készült masszát, majd kisebb darabokra törik, amiket az oldószerrel kevernek rozsdamentes acél üstökben. Ezekben az üstökben hűtik le a masszát, majd ezután adják hozzá azokat a hozzávalókat, amelyek már tényleg márkafüggőek.