Van abban valami megmosolyogtató, mikor végigkövetheted, hogyan kerül egy menyasszony agyvérzésközeli állapotba csak attól, hogy a meteorológia nem tökéletes napsütést ígér a nagy napra. Vagy hogy miként képes ölre menő vitát folytatni azon, hogy miért nem akarja meghívni a nagybácsi új csaját, akivel még életében nem találkozott. Az i-re pedig simán felteheti a pontot, mikor fültanúja leszel, ahogy élete szerelmével a nagy nap előtt vérben forgó szemmel veszekszik az esküvő torta harmadik emeletének ízvilága miatt.

Mielőtt viszont azt hiszed, hogy egy kárörvendő dög vagyok, hadd áruljam el: én voltam az a megborult menyasszony, aki ezeken a kis hülyeségeken (mert utólag nyilván tudom, hogy azok voltak) képes voltam, - kis túlzással -, egy sarokban összegörnyedve, a hajamat fonva előre-hátra dülöngélni. Szóval, tisztában vagyok vele, milyen az, mikor teljesen normális nők otthagynak pár ősz hajszálat a tökéletes nap oltárán (badumtss!).

Mégis, mikor nemrég belefutottam egy interneten keringő listába arról, hogy egy menyasszony miket vár el a vendégeitől, elgondolkodtam. Attól mert az ő nagy napja van, megszabhat például olyan dolgokat, hogy milyen ruhában lejtsen a parketten a násznép? Persze az, hogy kinek mi veri ki a biztosítékot, teljesen szubjektív. Így elmondom először azt, hogy az említett listából melyik tételekkel nincs bajom.

- Megkéri a vendégeket, hogy kicsit korábban érkezzenek,
- hogy senki ne vegyen fel fehér és csontszínű ruhát,
- és, ami a mai világban már tök érthető kérés:

senki ne posztoljon videót vagy képet az esküvőről engedély nélkül.

Utóbbit azért érzem jogosnak, mert tényleg bosszantó lehet, hogy mikor rohannál körbemutogatni a profin megretusált és drága fotóidat, az ismerőseid fele közli, hogy szuperek a képek, de Instán láttak már mindent.

Ám a listát tovább böngészve, a következő kéréseknél már nekem is felszaladt a szemöldököm:

- a nők ne sminkeljék ki magukat túlságosan,
- csak lófarkat, vagy bubifrizurát viselhetnek,
- senki ne szóljon a menyasszonyhoz,
- és csak minimum 75 dolláros (nagyjából 21 ezer forintos,) vagy annál nagyobb értékű ajándékot szabad vinni.

Hiába tapasztaltam a saját bőrömön, hogy az esküvői előkészületektől a menyasszonyok egy része kicsit megborul, mégis azt gondolom, van egy határ. Kezdeném azzal, hogy nincs olyan, hogy  „túl sok smink”. Mármint van, de ki dönti el, hogy mi a sok? Ha tudom, hogy esküvőre megyek, ahol fotózni fognak, sok emberrel találkozom, akkor igenis szeretem megadni a módját, és egy szép, de nem hivalkodó sminktől magabiztosnak érezni magam. Ugyanez a helyzet a hajviselettel. Nem azt mondom, hogy egzotikus madarak tollaival szeretném kidekorálni a fejem, de mondjuk néhány hullám hadd engedtessen már meg!

Azt pedig, hogy mennyi pénzt tudok (vagy szeretnék) nászajándékra szánni, szintén szeretném én eldönteni. Mert egyébként mi történik, ha pénzügyileg nem ütöm meg a mércét? Az ágyneműszettel a hónom alatt kitiltanak a buliból?

Olvasva ezeket a feltételeket, az egyik „követelést” mégsem tartom annyira nagy áldozatnak: azt, hogy nem szabad a menyasszonyhoz szólni. Ezek után talán ezt nem is kéne kétszer mondani, ha egyáltalán elmennék az esküvőjére. És vajon ha a lagzin kiszúrná a piros rúzsom, előkapna egy kendőt és gyorsan letörölné?