A tizenötszörös Grammy-díjas énekesnő, aki alig hord sminket: Alicia Keys

Ez az izgalmas élet pedig valahol New Yorkban, egy szintén izgalmas harlemi lakásban kezdődött: Alicia Augello Cook (merthogy ez az igazi neve) anyja ír és olasz származású színésznő, míg apja jamaicai légikísérő. Az ember azt gondolná, nehéz lehetett a világ legnagyobb városának talán legkevésbé biztonságos részén felnőni, de Alicia azt állítja, sosem voltak problémái sem a származásával, sem Harlemmel: 

New Yorkban nőttem fel, és hála Istennek, sosem kellett átmennem ezen a 'nem vagy elég fekete, nem vagy elég fehér' dolgon, mint a félvéreknek általában. Soha. Persze szembesültem előítéletekkel, de sosem kellett megküzdenem a 'két felemmel'. 

Szülei korán elváltak, Alicia az anyjával maradt, és hétéves korától kezdve szinte megszállottan temetkezett bele a zenébe: már ekkor Mozartot, Beethovent és Chopint játszott, a ‘Keys’ művésznevet pedig 16 éves korában találták ki a menedzserével, miután álmában megjelent neki ez a szó.

Alicia mindemellett jó tanuló is volt: 3 év alatt elvégezte a Professional Performing Arts Schoolt, majd egyenes út vezetett számára a Columbia Egyetemre, amit - mindenki nagy meglepetésére - kerek négy hét után otthagyott, hogy végre zenei karrierbe kezdhessen.  

Megérte váltani: ezután nem sokkal leszerződött egy lemezcéghez, majd lehetőséget kapott, hogy a Men in black című film egyik népszerű dalát, a Dah Dee Dah-t (Sexy Thing) elénekelje. Ezután megjelentette első albumát, a többit meg már nagyjából tudjuk: kétévente jelentette meg értékesebbnél értékesebb albumait, rengeteg díjat nyert, és a mai napig elképesztően aktív, a karriere is töretlen. 2018 októberében pedig újra megjelent az első, és egyben legsikeresebb könyve, a még 2005-ben kiadott Tears for Water - merthogy könyveket is ír.

Nemcsak a zenei karriere, de a magánélete is remekül alakult: 2010-ben Korzikán hozzáment Swizz Beatz producerhez, ugyanezen év októberében pedig megszületett a kisfiuk, Egypt Daoud Ibarr Dean.  

A zene, a jótékonykodás és a filmezés mellett - merthogy több moziban is szerepelt - a társadalmi szerepvállalásban is aktív: 2016-ban  elindított egy olyan iránytzatot a közösségi médiában, amit – sokak hasonló próbálkozásaival ellentétben - tényleg őszintének nevezhetünk. 

Minden Here című albumának fotózásával kezdődött, ahová Alicia smink nélkül érkezett, és végül úgy is távozott: teljesen natúr képek készültek róla. Az emberek – persze jogosan - azt gondolták, hogy ez is csak a koncepció része, és a következő fellépésén már full sminkben fog pózolni, de meglepődtek: az énekesnő ugyanis a no makeup-mozgalom egyik önjelölt élharcosa lett.

A konditeremből mentem a fotózásra, és volt rajtam egy sál, meg a baseballsapkám. A fotós meg azt mondta, lőjünk néhány képet így. Nagyon élveztem. Aztán rájöttem: ha a zeném nyers és igazi, miért ne lehetne a külsőm is ugyanilyen? Sosem éreztem magam annyira erősnek és szépnek, mint azon az első, felszabadító fotózáson.

Az önazonosság és a természetes szépségre való törekvés már régen ott motoszkált a művészetében: 

Az egyik dalomban van egy olyan rész, ami azt taglalja, hogy a smink (kifejezetten a Maybelline szó van benne) eltakarja a valódi énemet. Ez persze nem a Maybelline ellen szól, csak pont ők passzoltak bele ebbe a szövegbe. De az igazság az, hogy tényleg kezdtem azt érezni, hogy úgy, ahogy vagyok, nem vagyok elég jó ennek a világnak.

És innentől indult csak be igazán a dolog: Alicia még a legfontosabb, legelegánsabb eseményeken, gálákon is rendre smink nélkül jelent meg. 

Nem akarom többé eltakarni magam. Sem az arcomat, sem a gondolataimat, sem a lelkemet, sem az álmaimat, sem az érzelmeimet. Semmit sem  - nyilatkozta.

Nagy ritkán azért láthatjuk őt kisminkelve, de azt állítja, ez is ugyanúgy az önazonosság része: 

Imádom az ecseteimet, a szájfényemet, a tusomat. Ez az egész nem erről szól. Arról szól, hogy nem akarom muszájnak érezni a sminket, nem akarok kiszolgáltatott lenni – akkor kenem fel, amikor kedvem van, nem akkor, amikor az elvárások szerint kéne.

Alicia nem meglepő módon komoly vagyont halmozott fel a lemezeladásokból, koncertekből és jogdíjakból, aminek egy részét igyekszik jótékony célra fordítani. Alapítója és nagykövete a Keep a child alive nevű nonprofit szervezetnek, ami az Afrikában élő, HIV-vírussal fertőzött gyermekeken segít. Alicia rendszeresen el is látogat az országba: erről 2008-ban egy dokumentumfilm is készült Alicia in Africa címmel. Emellett humanitárius rendezvényeken is rendszeresen részt vesz, és fiatalokat támogat a céljaik elérésében. Nem unatkozik.

Egy inspiráló, bátor, tehetséges és elképesztően elszánt nő, aki ma lett 38, de egy tízest simán letagadhatna, smink nélkül talán még inkább. Boldog szülinapot, Alicia!