Imádok enni. Nemcsak szeretek falatozni, de ez az egyik kedvenc elfoglaltságom is. Sajnos hajlamos vagyok akkor is nasizni, amikor egyáltalán nem vagyok éhes, csak megkívánok valamit, vagy éppen szomorú vagyok, jókedvű, stresszes, csalódott, esetleg egyszerűen csak unatkozom. Magyarul nekem is jó párszor meg kellett már küzdenem az érzelmi evéssel. És még tuti meg is fogok néhányszor. Ám végre kaptam egy logikusnak tűnő magyarázatot a csillapíthatatlan éhségérzetre, ennek tudata pedig már többször segített rajtam.

De nem húzom tovább az időt, elárulom hogy miben kell gyakran keresni a só(!)várgás okát: a sófogyasztásban.

Én például élek-halok a sós cuccokért. Ha tehetném, és nem lenne egészségtelen, minden étkezésben szerepelne egy kis chips, sós rágcsa vagy smack leves. Persze igyekszem nem túltolni ezeket, alapvetően egészséges ételeket eszem, de sajnos még mindig hajlamos vagyok túlsózni mindent. És ez – egy 2017-es kutatás szerint - nemcsak az érrendszeremre van rossz hatással, hanem az étvágyamra is. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Weight Loss Coaches | Twins 👭 (@katieandleannanutrition) által megosztott bejegyzés,

A vizsgálatot két, egyenként tízfős, különböző sótartalmú étrendet követő férficsoporton végezték el. Az eredmények kezdetben nem voltak meglepőek: azok, akik több sót kaptak, többet pisiltek. De az már érdekesebb, hogy ennek nem a folyadékfogyasztás állt a hátterében.  

Sőt, azok, akik több sót ettek, átlagosan kevesebb vizet ittak, mint az egészséges mennyiséget fogyasztó társaik. 

A kutatásnak volt egy része, amit egereken végeztek el, és itt is kimutatták, hogy azok az egerek, amik sok sót ettek, nem lettek szomjasabbak, ellenben sokkal több szilárd táplálékot vittek be. A kutatók szerint erre az lehet a magyarázat, hogy a só kiválasztása rengeteg energiát igényel a veséktől, ezért éhesebbek azok, akik imádnak mindent túlsózni (tehát én). 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Catharina Ravn (@catharina_ravn) által megosztott bejegyzés,

De van még egy jelenség, ami tök logikus, és nagyon sokszor tapasztaltam már magamon: ha hambit, gyrost, rágcsákat vagy sós leveseket eszem, utána - mindegy, mennyit vittem be - hamar újra rámtör az ehetnék. Ezt nagyon sokáig nem értettem, aztán egyszer, egy lustulós vasárnapon megvilágosodtam: a szomjamat kevertem össze az éhséggel. Ez nálam egyébként is gyakori, hajlamos vagyok elkezdeni rágcsálni ahelyett, hogy meginnék egy jó nagy pohár vizet, sőt sajnos azt is gyakran elkövetem, hogy ilyenkor kávézom egyet, pedig valószínűleg egy nagy adag citromos-jeges víz jobban felfrissítene. 

Manapság, ha indokolatlan nasizhatnékom van főétkezések között, mindig legurítok legalább egy nagy csészényi, cukormentes borsmentateát - ettől általában elszáll a rágcsák gondolata is. 

Ha neked is rendszeresen meggyűlik a bajod az étvágyaddal, és nem érted, miért vagy az ebéded után fél órával megint “éhes”, próbáld ki, hogy alaposan hidratálsz, és kevésbé sós vacsit eszel – nekem bejött! Arról nem is beszélve, hogy a sok víz bevitele és a kevesebb só fogyasztása szuper hatással lesz a bőrödre is. Azonban, ha úgy érzed, hogy valami más állhat a megállíthatatlan étvágyad hátterében, keress fel egy endokrinológust, mert egy csomó hormonális zavar is okozhat folyamatos evéskényszert!