A maszkmesterség egy misztikus fogalom, még a Wikipédián sem próbálkoztak meg a definiálásával, és szakmai berkekben is megoszlanak a vélemények arról, kit is tekinthetünk valóban annak, sőt, még díjátadókon is voltak félreértések. Hogy miért? Mert egy elképesztően sokrétű dologról van szó, amire a különböző technikai tudással rendelkező szakmabeliek, de még a más-más generációk is másképp tekintenek. Az angol nyelv rengeteg kifejezést használ arra, amire magyarul csak annyit mondunk: maszkmester.

Onnan közelíteném meg, hogy mi elsősorban nem divatsminket készítünk, hanem karaktereket. Tűnhet úgy, hogy nincs rajtuk semmi, talán ez a legnehezebb. Úgy elérni valamilyen hatást, hogy közben teljesen természetes, hiteles legyen a karakter. Szerintem leginkább attól jó egy filmes smink vagy maszk, ha azt látjuk, ha 100 százalékosan a karakter része, nem vonja el a figyelmet, és tökéletesen illeszkedik az archoz - mondja Orsi.

Régen kozmetikusokat vettek fel a Filmgyárba, ők két éven keresztül szőröket készítettek, bajuszokat, szakállakat knipfeltek (a knipfelé parókakészítést jelent), utána kerülhettek csak kameraközelbe. A maszkmester az idősebb szakemberek közt épp ezért az, aki tud knipfelni is a sminkelés, sebek készítése mellett, rengeteg munka, film van már a háta mögött és egy csapatot irányít vezetőként. 

Elek Zoltán, az egyetlen magyar Oscar-díjas maszkmester számára óriási előnyt jelentett Amerikában az itthon szerzett tudás, többek között az, hogy megtanult knipfelni. A Filmgyár megszűnése után sehol nem lehetett tanulni ezt a szakmát, a régi nagyok közül pedig kevesen akadnak, akik szívesen adják át a tudásukat, amit most még át lehetne menteni a következő generációnak. Ezért is szervezek képzéseket olyan szakemberek segítségével, akik ezt annak idején profin megtanulták, és azóta is szenvedélyesen csinálják - meséli Orsi.

Más megközelítés szerint maszkmester az, aki nem feltétlenül tud sminkelni, viszont háromdimenziós protézisekkel teljesen átváltoztatja a színész arcát vagy testét. Ebbe beletartozik például az öregítés, kopaszítás, kövérítés, a különböző sebek, sérülések készítése, zombivá vagy szörnnyé változtatás, hasonmások, mesefigurák, vagy történelmi személyek kialakítása, de sokszor nemi szervek, vagy épp mellek készítése is.

maszk.png

Magyar filmeknél egyébként komoly maszkokra kevés a példa, ezek anyag- és munkaigénye nagyon költséges. Egy-egy teljes átalakításon komplett csapat dolgozik, mindenki különböző fázisokért felel. Ettől függetlenül Magyarországon is vannak zseniális maszkmesterek, sok külföldi produkció készül ugyanis az országban, ahova csak részben hoznak saját szakembereket. A legnagyobb színészek általában hozzák magukkal a személyi smink- és maszkmesterüket, de akad kivétel is. Orsi például nemrég Ruby Rose színésznő személyi sminkese lehetett, aki a SAS: Red Nose című akciófilmet forgatta nálunk. 

Az egész filmgyártás egy hatalmas csapatmunka, így van ez a sminkszekcióban is. Az előkészítés jóval a forgatás előtt elkezdődik. Egyeztetik a karaktereket, a sminkkoncepciót a rendezővel és az operatőrrel, majd a smink-, és kamerapróbákon alakul ki a végleges változat. Ha például protézisre van szükség, felkérnek egy ebben jártas szakembert. Ha egy színész arcán meg kell változtatni valamit, először leveszik a negatív mintát, elkészül a direkt öntvény pozitívban, amin egy műhelyben dolgoznak, majd megmintázzák az új arcot, szilikon öntvényt készítenek, és kezdődnek a maszkpróbák.

Egy seb esetében például használnak protézis alapú applikációt, de fel lehet építeni kétfázisú szilikonból is, vagy festéssel is elő lehet állítani, attól függően, hogy milyen típusú sérülésről van szó: horzsolásról, vágásról, szúrt vagy lőtt sebről, esetleg egy régi hegről, illetve hogy mennyire kell tartósnak lennie, hány jelenetben látszódik, követni kell-e például a gyógyulás folyamatát. 

Ha valakinek van bármilyen sérülése a környezetünkben, zúzódás, monokli, valamilyen seb vagy törés, mániákusan fotózzuk minden fázisában, hogy lássuk, hogyan gyógyul a valóságban, és hogyan lehet még hitelesebben megmintázni.

Egy forgatási nap általában 12 óra, szinte mindig a maszkmester és a színész érkezik elsőnek, hisz van, hogy 1-1 maszk felrakása órákig is eltart, és amikor már mindenki végzett, ők  csak akkor kezdhetik el leoldani, amit kezdéskor felépítettek. 

A Z világháború magyarországi felvételei például mindig éjszaka forogtak, délután 3-4 körül érkeztünk mi sminkesek, 7 körül kezdődött a forgatás, reggel 7-ig tartott, utána még kb. egy-másfél óra volt leszedni a sminkeket, maszkokat. Azt szoktam mondani, hogy csak az legyen filmes sminkes, akit nem lehet lebeszélni róla. Nagyon kell szeretni ezt a szakmát, és sok mindent fel kell áldozni érte.

Orsi 20 éve van a szakmában, dolgozott a Die Hard 5-ben, a Z világháborúban, a Herkulesben, a Terminátor 6-ban, vezető sminkese volt például a Testről és lélekről című filmnek, a Terápia vagy a Válótársak című sorozatoknak. 

Nekem tulajdonképpen az airbrush technika (az alapozót egy kis, festékszórószerű eszközzel viszik fel a bőrre) volt a belépő a filmvilágba. A hagyományos sminkeléssel ötvözve használom, és szinte nincs olyan feladat, amibe ne építeném be. Olyan, mintha élőben retusálnánk ki a bőrt. 

Van, akinek bőrgyógyász kifejezetten ajánlja az érzékeny bőre miatt, mert sokkal higiénikusabb, lényegében levegővel fújja fel a festéket a kompresszor a bőrre. Leheletvékony rétegekben lehet vele felvinni az alapozót, teljesen természetes hatású, de akár teljes fedést is el lehet érni vele, tetoválások eltüntetésére is használják.

Amerikában sok nő fürdőszobájában már alapkellék, a CNN-nél például a HD technika megjelenése óta ezt használják. HD-ben minden bőrhiba sokkal jobban látszik, így a technika dupla kihívás elé állítja a sminkeseket: úgy kell eltüntetni a hibákat, hogy közben ne látszódjon az anyag textúrája. Éppen ezek a kihívások ösztönzik folyamatos fejlődésre a szakmát. Egy átfogó smink- és maszk alapképzés több milliós tétel, de a tanulás, fejlődés soha nem ér véget.