Történelmi szépségpraktikák, amiktől garantáltan felfordul a gyomrod
Azt hitted, kizárólag a modern kor vívmánya, hogy a nők a madárszartól a csiganyálkáig mindent hajlandóak kipróbálni annak érdekében, hogy kicsit jobban nézzenek ki? Haha! A fasorban se vagyunk ahhoz képest, amit a finom úrihölgyek pár száv éve szépségápolás címszó alatt műveltek.
A megszépítő krokodilkaka
Az évszázadok során számos állati eredetű „terméknek” tulajdonítottak már jótékony hatást, mivel a megszállottan szépülni vágyóknak az idők kezdetétől kábé BÁRMIT el lehetett adni. Az ókori görögök és rómaiak például előszeretettel vettek olyan testfeszesítő sárfürdőt, amibe egy tisztességes adag friss krokodilürüléket is kevertek. Sőt, még öregedésgátló szépségmaszkot is csináltak belőle.
Grübedlinyomda
1936-ban került a piacra Isabelle Gilbert szerkezete, amely azt ígérte, hogy némi hordás után bájos gödröcskéket varázsol viselője arcának két oldalára. A rendkívül hülyén kinéző találmány tulajdonképpen két összekötött, zablaszerűen az arcra rögzíthető golyószerűség volt, amely mélyen belenyomódott a bőrbe. Emiatt átmenetileg valószínűleg tényleg hagyott is az arcon gödröcskéket, cserébe igen kényelmetlen volt viselni.
Bélféregdiéta
A közmondás szerint a szépség belülről fakad. Ezt az 1800-as években Angliában meglehetősen alternatív módon értelmezték azok, akik olyan súlycsökkentő pirulákat szedtek, amelyekben bélféreglárvák várták, hogy elfoglalhassák méltó helyüket a fogyni vágyó illető hasüregében. Mivel az ottlétük, bár valóban hozott látványos eredményeket, egy idő után igen kellemetlenné vált, eltávolításuk pedig nem kicsit volt fájdalmas, ez a módszer elég hamar kiment a divatból.
A „portugál szájvíz”
Az ókori rómaiak is tudták, hogy a vonzó megjelenéshez fontosak a szép, egészséges fogak, viszont elég furcsa elképzeléseik voltak a szájhigiéniáról. Valamiért ugyanis hittek abban, hogy a portugál emberek vizelete az, amivel öblögetniük kell a tökéletes mosoly érdekében. Éppen ezért hajószámra hozatták a matériát. Érdekes adat, hogy a vizelet egészen a 18. századig állandó alapanyaga volt a különféle szájvizeknek.
Kivéreztetés
A hatodik században a nők úgy tartották, minél fehérebb valaki, annál szebb, és kizárólag egy éterien sápadt hölgy képes biztosan a bűvkörébe vonzani a férfiakat. Éppen ezért nem átallották alkalmanként egyszerűen kicsit kivéreztetni magukat, hogy a kívánt árnyalatot elérjék. Személy szerint meg vagyok győződve arról, hogy ez is nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy akkoriban a várható élettartam nem volt túlságosan magas.