Olyan nekem a hajszínváltás, mint sokaknak a tetoválás. Évekig sündörögtem a téma körül, aztán, mikor egyszer rászántam magam, nehezen álltam le. A folyamatos változtatgatásnak viszont ára van, a hajam egy idő után extrán töredezett, zsíros, és élettelen lett. Így jött az ötlet, hogy mi lenne, ha olyan természetes hozzávalókkal kísérletezgetnék, amik nem okozhatnak kárt. Az otthoni hajfestéshez egy környezettudatos barátnőmtől kaptam tippeket. Ha vöröses/rózsaszínes hajat szeretnék, akkor céklával fessek, ha pedig sárgábbat, akkor kurkumát használjak. Nyilván az is segít, hogy nekem az eredeti hajszínem szőke, így a nem kémiai festékek is könnyen befogják.

Itt a jó idő, a fesztiválszezon, móka és kacagás, naná, hogy a sárga haj mellett döntöttem.

Maga a színezés nem nagy varázslat, a barátnőm receptjét követtem: kb. két evőkanálnyi hajbalzsamhoz önts hozzá fél zacskó kurkumát. Ez a mennyiség bőven elég volt egy nagy tincshez, első tesztelésnél úgysem szoktam az egész fejemet befesteni. Összekevertem a két hozzávalót, felkentem a sárga masszát, és fél óra múlva leöblítettem. Mire lemostam a hajam, úgy nézett ki a fürdőszobám, mint az indiai színek fesztiváljának helyszíne. A kurkuma fog, mint a fene, nem tudtam annyira óvatos lenni, hogy mosdómtól a törülközőmig ne legyen minden csibesárga. Még másnap is almaecettel dörzsöltem a zuhanyzót, hogy felszedjem a fűszerpor nyomait.

Na, de a lényeg: a kurkuma nem viccel. Persze, én akartam, tudom én, de ennyire durván sárgára nem számítottam.

meretezzkurkuma3.jpg

Mázli, hogy legalább az arcomról könnyen le tudtam szedni a színt, ahol a hozzá érő tincs befogta. Egyébként a hajam állagának nem tett rosszat a festés, hála a balzsamnak, könnyen lehetett fésülni, nem ragadt, a kurkuma jellegzetes illata sem érződött. Másnapra kicsit finomodott az árnyalat, már nem világítottam úgy, mint egy Jedi fénykardja. De azért elhagyta a számat egy diszkrét „b@szki”, mikor észrevettem, hogy estére színházjegyem van.