Az izgatott, a csábító és a boomer – ilyen a szilvesztered 10, 20 és 30 évesen
Hideg, tűzijáték, Himnusz, beszéd, koccintás, „és akkor most mi van?” Néhány alapkellék, ami nélkül nincs szilveszter, csak a körítés változik erősen az évek során. Te például emlékszel arra, mikor jött el számodra az a pillanat, mikor a csillogó szemű gyerekből, elszántan partizni vágyó fiatal és végül a szilveszterből totálisan kiábrándult harmincéves nagymama lettél?
Örök kérdés, hogy az ember mikor is válik úgy istenigazából felnőtté, nekem pedig meggyőződésem, hogy 1. soha, 2. ha muszáj valamihez kötni, talán akkor, mikor készen áll arra, hogy végre elengedje az egész szilveszter őrületet és december 31-én mackóalsóban tesz jó magasról arra, hogy a „ezek a mai fiatalok” még mindig azt hiszik, hogy ez az éjszaka tartogat számukra bármit. De ahhoz, hogy eljussunk életünk ezen fontos mérföldkövéhez hosszú és rögös út vezet.
A felnőttek titkos élete
Igazából, ha jobban belegondolsz a szilveszter az életed első jelentős évtizedeiben nem más, mint egy hatalmas stresszbomba. Először is nagyjából 14 éves kordig mindig szép ruhában, csomagolópapírból készült parókával a fejeden fújod a dudádat és azon feszülsz, hogy kívülről milyen rettentő izgalmasnak tűnik a felnőttek titkos élete. Ők nemcsak pezsgőt ihatnak, de még a tévében futó rettenetes szilveszteri műsorában is értik a poénokat és láthatóan jól szórakoznak rajta.
A pezsgőzés privilégiuma végül szép lassan a pohár alján két milliméter löttyel téged is megillet, de nem, a rossz vicceket soha nem fogod megérteni.
Biztos most fogom megtalálni életem szerelmét
30 évesen még durván friss a seb, amit fel kell tépnem a tinédzser és fiatal felnőtt életem szilveszteri kétségbeesett bulizásainak felidézésével. Hiszen mikor végre megszabadulsz a „vajon mit csinálnak a nagyok?” feszüléstől, akkor kikerülsz a barátaiddal a nagyvilágba, hogy „tessék, lehet szépen csinálni”, és nagyon hamar szembesülsz vele, hogy a szilveszter és a szilveszteri buli a világ legnagyobb átverései. Most komolyan, tízből hányszor sül el jól egy „most kötelező óriásit bulizni” mottójú este, főleg ha órákig csinosítgatod magad rá, és előtte egy héten keresztül keresed a bulis, de mégsem túlzás csillogó felsőt, amit az év összes többi napján nem tudsz felvenni?
Mindezt pedig megkoronázza, hogy ebben a korban az ember azért elég rendesen rá van pörögve arra, hogy márpedig neki most van itt nagy lehetősége megtalálni élete a szerelmét, sőt ez ezen az éjjelen muszáj.
Ám akkor se jobb a helyzet, ha közben még meg is találod ezt a bizonyos életed párját, akivel együtt kell bulizni szilveszterkor és persze magas lóról kötelezően asszisztálni a barátaitoknak, akik még a keresés fázisban vannak, hogy most aztán idén már tényleg megtalálják a nagy őt. Bárhogy is van, eljön az éjszaka, hajnal vagy nappal azon pontja, mikor lefagyott orral, és minden illúziódtól megfosztva ott ülsz valami szörnyű tömegközlekedési eszközön és megígéred magadnak, hogy márpedig te jövőre nem hiszed el, hogy a szilveszter tartogathat bármi jót.
A korai nagymamaság
Ha már saját magadat „ok, boomerezed” akkor a lehető legjobb útra léptél. Gratulálunk, évtizedekkel a nyugdíjkorhatár előtt sikerült szilveszteri nagymamát csinálod magadból, ami a világ egyik legfelszabadítóbb dolga! Ez az, mikor végre képes vagy elengedni minden kötelezőnek érzett kört, és akár párkapcsolatban élsz, akár egyedül,
azt tudod mondani, hogy márpedig te hülye lennél mínusz ezer fokban utcára lépni csak azért, hogy kellemetlenebbnél kellemetlenebb bulikban sóvárogj az ágyad után, és még egy csomó pénzt is elkölts a partikázás jegyében.
Nem, nem te köszönöd, ezen már túl vagy, csinálják csak a fiatalok, amit szeretnének, te inkább még az évek óta stabilan csak szilveszterkor felrakott, lekaparhatatlan glittert se teszed fel többé. Sőt, az újéved akkor lesz igazán boldog, ha éjfél előtt már bőven a paplan alatt pihensz és maximum már csak rémálmaidban jönnek elő azok a régi szilveszterek.
Na, jó éjt és BUÉK!