15 kötelező darab egy 30 éves nő szekrényében - elképzelés vs. valóság

Körülbelül négy-öt külföldi divatmagazin cikkét néztem át, hogy összeállítsam a most következő 15 darabos kötelező ruha listát, azokból a darabokból, amelyekben nagyjából az összes szerző megegyezett, hogy elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ember lánya rendes harmincéves nő legyen. Eredetileg egyébként rendkívül szkeptikusan álltam hozzá, meggyőződéssel, hogy csak teljesen földtől elrugaszkodott dolog lesznek, mint hogy “már ott kell legyen a cipős szekrényedben az első Manolo Blahnik cipőnek”, de meglepetésemre nem ilyenekkel voltak tele az összeállítások, nekem meg sokkal több lett a pipám a lista mellett, mint hittem. Lehet, hogy ennyire konvencionális harmincas vagyok én is?

A tökéletes farmer

Persze, hogy van tökéletes farmerem, sőt megkockáztatom, hogy több is van belőle. Szerintem a listáról ez a legkevésbé életkorspecifikus, mert ha belegondolok, amióta az eszemet tudom, mindig volt tökéletes farmerem.

A bőrdzseki

Az tipikus, egész ősszel és tavasszal hordható, ami mindenhez passzol a miniszoknyától kezdve bakancsig, és már nem az a földet verdeső hosszúságú bőrkabát, amit anno azért hordtál, hogy mindenki tudja, mekkora rocker vagy.

A fekete magassarkú

Magam is meglepődtem, hogy mekkora pipa áll a tétel mellett, hiszen ha évente kétszer kerülök olyan helyzetbe, hogy magassarkút húzzak, akkor már lehet, hogy sokat mondok. Mégis, ezekre a helyzetekre ott van a fekete cipőm.

A nadrágkosztüm

Valahol teljesen logikus tényleg, hogy egy harmincéves nő rendelkezzen ezzel a szettel, ám az újságírói lét egyik nagy előnye, hogy semmiféle munkahelyi dresscode-nak nem kell megfelelni, nem volt rajtam soha nadrágkosztüm, pláne nem olyan, ami a sajátom lenne.

Az estélyi

Ide csak akkor tehetnék pipát, ha az esküvői ruhámat nagybetűs esélyeinek lehet számítani.

A koktélruha

Egyetlen ilyennel már rendelkezem. Amióta a koktélruhadíler barátnőm összes esküvőre és celebgálára felvehető dresszét elhordtam, kénytelen voltam venni egy sajátot.

A ballonkabát

Nope, nope, nope. Extrém fázósként számomra mindig is a világ legfeleslegesebbb dolgának tűnt egy ennyire vékony kabátért pénzt kiadni.

Statement ékszerek

Ezek ellen semmilyen kifogásom nincs, a bőrömnek van csak kifogás ellenük. Bármikor megpróbáltam ilyet hordani, a végeredmény mindig viszkető piros foltokban végződött.

Öltönynadrág

Ez nálam a nadrágkosztüm kategóriájába esik, bár az Instán rákeresve, tényleg kifejezetten csinosnak tűnik. Lehet, 31 éves koromra beszerzek egyet, és már csak a gondolatért adok magamnak egy fél pipát erre a tételre.

A munkahelyi táska

Végül is, ha munkahelyinek lehet nevezi azt a táskát, amivel mindenhova, így a munkahelyemre is járok, akkor ez is pipa. De nyilván a Vogue szerkesztői nem ezt értik a “munkahelyi táska” kifejezés alatt.

A blézer

Azzal viszont nagyon is egyetértek, hogy egy harmincéves nő szekrényében és testén is nagyon is elfér egy csinos blézer. Amit például akár a tökéletes farmerhez is fel lehet venni.

Egy tényleg jó melltartó

Hatalmas +1 erre! Minimum száz százalékkal javítja egy nő életminőségét egy méretben, anyagban, formában jó melltartó. Bár már a korábbi életkorokban is járna az ilyesmi, ha valami, ez 30 után már tényleg kötelező. És nem, nem azért mert öreg vagy és lógnak a melleid, hanem mert most már elég felnőtt vagy ahhoz, hogy tudd, hogy megérdemled, hogy jól érezd magad, és ilyen téren is odafigyelj magadra.

A fehér ing

???? Oké, valahol értem a fehér ing létjogosultságát, de - és ez lehet, hogy Magyarország specifikus, vagy énspecifikus - számomra ez a darab annyira összenőtt a rettenetes iskolai ünnepségekkel, hogy mikor végre 18 évesen nyugdíjba küldtem, azóta se adtam neki új esélyt a ruhatáramban. Majd térjünk vissza a dologra a 40. születésnapom után.

Selyem pizsama vagy hálóing

Még erre a szintre se jutottam el. Bár tényleg vonzó lenne egy szexi és kényelmes selyem hálóruhában vonulni fel-alá a hálószobám mind a kilenc négyzetméterén, egyelőre nem látom magam előtt, hogy lecserélem az eredetileg nem pizsamának indult de végül pizsamává és hálóinggé vált alvócuccaimat.

A fehér póló

Erre fél pontot megszavazok magamnak, mert ugyan, az klasszikus, rövid ujjú, passzentos fehér pólóm nincs, mint amiről ebben az esetben a divatmagazinok írnak, de van belőle ujjatlan verzióm, ami abszolút a nyári ruhatáram alapdarabja.