Ilyen egy szép nő? Szokatlan szépségideálok a világban
Ordas nagy közhely, hogy a szépség relatív, de elég egy kicsit kikukkantani a nyugati magazinok egyformára photoshoppolt modelljeinek árnyékából, és kiderül, hogy mennyire igaz. Az európai kultúrkörből nézve extrémnek tűnő szépségideálok megvalósításáért a nők – nem mindig önszántukból – olyasmit is elszenvednek, ami egészen őrült dolognak tűnik. De lehet, hogy egy mauritániai nő pontosan ilyen agymenésnek tartja a te léböjtkúrádat… Mondom, minden relatív.
Afrika, Arbore törzs: sebhelyek
Míg az én anyukámnak komoly meglepetést okozott, hogy éppen az esküvőm előtt vágattam rövidre a hajamat – mintha konty nélkül nem lehetne férjhez menni – addig az Arbore törzsnél a lányok szüzességének jele a kopaszra borotvált fejbőr. A szüzesség=tisztaság résszel persze nem értek egyet, de azért ez elég jó példa arra, hogy a „hosszú haj a nőies” dogma sem más, csak valami, amit mi kitaláltunk magunknak, mások meg máshogy gondolják. Ami viszont ennél is érdekesebb, hogy Balogh Boglárka újságíró szerint, aki évek óta járja Indiát, Indonéziát, Afrikát és Latin-Amerikát eltűnőben lévő kultúrákat vizsgálva, a törzs tagjai késekkel és más éles eszközökkel vágják meg magukat a hason és a mellkason, így a sebekkel egyfajta mintákat karcolva magukba, ami a nőket sokkal vonzóbbá és kívánatosabbá teszi az ellenkező nem szemében. Megint csak azt kell mondanom, az öncsonkítás rész szerintem nem funky dolog, de ezek szerint az én három centis műtéti hegem sem olyasmi, ami miatt nem vehetek többé bikinit.
Új-Zéland, maorik: Arctetoválás
A maorik Új-Zéland őslakosai, polinéziai származású nép. Kultúrájukban fontos szerepet kap a tetoválás, amit nemcsak hogy nők is viselnek, de egészen szembetűnő helyen, az állukon hordanak. A mi kultúránkban a kis delfintetkódat is el kell rejtened, ha multis állásinterjúra mész, a szembetűnő, vagy nagyobb tetoválásokról pedig egyszerűen kijelentik, hogy nem nőies – nem véletlen, hogy a „suicide girls” nevű szubkultúrában, ahol fiatal nők tüntetőleg igyekeznek minden olyasmit megtenni a testükkel, aminek következtében a társadalom kiveti őket magukból, vagy kevésbé vonzó nőnek bélyegzi, fontos szerepet játszanak a nagyméretű tetoválások.
Ezzel szemben a maori nők úgynevezett Ta-moko tetoválás az állakon erőt, elkötelezettséget és nőiességet üzen a saját kultúrájukban, a tetovált állú és kék ajkú nőket tartják a legvonzóbbnak. 2016-ban Nanaia Mahuta történelmet írt, amikor az első olyan nőként került be az új-zélandi parlamentbe, aki a hagyományos tetoválást ma is viseli.
Japán: Hófehér bőr
Míg mi szoliba járunk és önbarnítóval kenjük magunkat, Japánban és Ázsia egyes részein a hófehér bőr a kívánatos. Nem véletlenül látni turistákat napernyővel, szalmakalapban és fehér kesztyűben sétálni: sok japán nő bármit megtesz azért, hogy a bőre alabástromfehér maradjon, a helyi kozmetikumok között pedig szinte keresni kell az olyat, amiben nincs valamilyen fehérítő összetevő.
A fehér bőr iránti rajongás egészen az Edo korig (1603-1868) nyúlik vissza, de minden bizonnyal a nyugati kultúra térnyerése is szerepet játszott abban, hogy máig fennmaradt.
Brazília (és sok más hely): Húsos combok
All About That Bass, ahogy Meghan Trainor is megénekelte, aki jó példája annak, hogy a Brazíliában, Dél-Amerikában, valamint az amerikai fekete közösségekben hódító szépségideál hogyan kúszott be a „mainstream”-be is. Arról, hogy létezik egy külön „fekete szépségideál”, ami függetleníti magát az újságokban megjelenő „fehét szépségideáltól”, olyan újságok írtak már, mint a Huffington Post, vagy a VICE, de elég csak a Beyoncé-kultuszra gondolnunk. A karcsú derék és a húsos combok, a nagy fenék és a telt keblek meghódították a világot, legalábbis abban az értelemben, hogy egy csomó magazinban ez az, amit plus size-nak neveznek, illetve ezzel a címszóval megjelenni engednek.
Mauritánia: A nagyobb jobb
Míg nálunk egészen a legutóbbi évekig beteges küzdelem folyt azért, hogy egy újszülött kismacska is át tudja ölelni minden lány derekát, Mauritániában éppen ellenkezőként látták megtestesülni a szépséget: a telt, sőt az egyenesen túlsúlyos lányok sokkal kelendőbbek voltak, részben azért is, mert a plusz kilók jólétet feltételeztek. Félreértés ne essék, ez semmivel sem jobb, mint amikor azt próbáljuk elhitetni 16 éves lányokkal, hogy nem normális, ha a combjuk vastagabb lett, mint 12 éves korukban. A sokszor speciális diétával, a teljes család áldozatvállalásával felhizlalt lányok esete legalább olyan szomorú, mint az, ha irreálisan sovány lányokat állítunk mintaként a kamaszok elé, pusztán azt mutatja meg, hogy mennyire eltérő lehet, ki mit lát szépnek. Meg persze azt, hogy nagyon nincs rendben, ha mindenféle trükkökkel meg diétákkal próbáljuk a nők testét valamilyen szépségideál szolgálatéba állítani, akár az egészség rovására is.