Ezen az említett holtponton azt éreztem, hogy vagy feladom, és pattanásos maradok örökre (függetlenül attól, hogy mit eszem, mit iszom, hogy bánok a bőrömmel), vagy összeszedek minden egyes tippet, tanácsot, ötletet, ami másoknak picit is bevált, és még egyszer, nagy erőbedobással felveszem a kesztyűt. Jól döntöttem, mert most, hogy eltelt az a bizonyos két-három hónap, a bőröm végre megnyugodni látszik. 

Persze még mindig vannak szörnyű napok, olyanok, amikor tükörbe sem szeretnék nézni, de ez már ritkán fordul elő. Volt olyan, hogy hónapok teltek el így - ma már maximum heti egy-kétszer bosszankodok a bőröm miatt. És ez óriási előrelépés. 

Szóval haladok, egyre jobban vagyok bőrileg és lelkileg is (a kettő szorosan összefügg az én meglátásomban), de ehhez jó pár áldozatot meg kellett hoznom. Olyanokat is, amiktől eleinte viszolyogtam, amiket élből elutasítottam, vagy amiket tényleg nem akartam megcsinálni, de bejöttek, és azt hiszem, kimondhatom: ezeknek köszönhetem, hogy végre látom az arcomon a tisztulást. 

1. Idő, idő, idő 

Vannak olyan szerencsés típusok, akik szinte semennyi időt sem szánnak a bőrápolásra, csak szép, tiszta arccal kelnek-fekszenek, és kész. Sajnos nálam ez nem így van - jó ideig nem akartam lenyelni a békát, hogy nekem még ezzel is külön foglalkoznom kell. Pedig meghálálja a bőr, ha megkapja az extra törődést: legalább heti kétszer felteszek egy jótékony hatású maszkot, és hagyom, hogy jó mélyen hidratálja a bőrömet. Sokkal több ideig használom az arclemosóimat (elkezdtem követni a 60 másodperces kihívást, és tényleg működik). A krémeket, amiket használok, szó szerint bemasszírozom a bőrömbe. Időt szánok arra, hogy a kifejezetten pattanásokra való géleket szépen, egyesével oszlassam el az aknéimon. Magyarul pepecselek – ezt az elején még utáltam, ma már nem tudnék meglenni nélküle, ez a fürdőszobai 'énidőm'. És láss csodát, van eredménye! Legalábbis annál sokkal hatékonyabb, mint amikor csak félig lemostam az arcom, és rácsaptam két ujjhegynyi hidratálót, majd mentem lefeküdni.  

2. Precizitás 

Akármilyen hülyén hangzik -nekem még furcsa volt pár hónapja-, a bőrnek igenis kell a precizitás. Többféle terméket használok, hiszen igényes rutint akartam kialakítani. Pár alkalom után mindig kimosom az arcomra használt törülközőt, mert már érzem, milyen sok múlik a higiénián. Olyan fényvédőt használok, ami kifejezetten pattanásos bőrre lett kifejlesztve. Igyekszem nem sokat nyúlkálni az arcomhoz koszos kézzel. Csak azt a pattit nyomom ki, ami tényleg megérett rá, a fertőtlenítés pedig elengedhetetlen lett mindeközben. Szóval komolyan veszem az ápolást, a karbantartást, mindent, ami az arcbőrömmel kapcsolatos - úgy tűnik, erre is érdemes rávenni magad, ha nehezen kezelhető bőröd van. 

3. Pénz 

Ezt volt a legnehezebb elfogadni. Míg másoknak bőven elég egy sima vízbázisú hidratáló meg egy arclemosó, nekem a legkülönlegesebb, legkevésbé irritáló, pattanásokhoz alkalmazkodó, általában rohadt drága termékekhez kell nyúlnom. De így, hogy eldöntöttem, invesztálok a bőrömbe, egész hamar megtaláltam azokat a cuccokat, amik jó hatással vannak a problémámra - és el nem eresztem őket, az biztos. Sosem gondoltam, hogy így lesz, de az az ember lettem, akinek van arclemosója, sószappanja, nyugtató micellás vize, nappali és éjjeli hidratálója, azelainsavas kréme, aknék elleni testpermete, különböző olajszérumai, és a bőrgyógyász által felírt kiegészítő kezelése is. Nem került kevésbe, de tekintve, hogy irtózatosan jó minőségű termékeket használok, kevés is elég belőlük, így sokáig ki is húzza egy-egy krémem. Tudom, sznobságnak hangzik, de más cuccot már az arcbőröm közelébe sem engednék... 

4. Tesztelgetés

Jó pap holtig tanul. És ez hatványozottan igaz a problémás bőr ápolására. Mivel én is, a bőröm is, és az igényeim is folyamatosan változnak, nem tudok leragadni egyféle rutinnál, és azt követni örökké - számít, hogy éppen hol vagyok, mit csinálok, mennyire vagyok stresszes, mennyi kávét iszom, és még sorolhatnám. Mindig kipróbálok mindent, ami megoldást ígér, legyen szó egy otthon kikeverhető arcmaszkról, vagy egy új kezelési formáról. A lényeg, hogy folyamatosan feltérképezzem a lehetőségeimet a még szebb bőr érdekében. 

5. Életmód 

Szerintem már azon kevesek közé tartozom, akiknek szinte mindig a bőrük lebeg a szemük előtt (nem is az alakjuk), mikor egészséges döntéseket hoznak meg: csak ritka alkalmakkal iszom alkoholt, hogy jó állapotban maradjon az arcom. Igyekszem napi négy-ötször enni, akkor is egészséges, lassan felszívódó szénhidrátokat, hogy ne lengedezzen a vércukorszintem - magyarul az esélyét se adjam meg annak, hogy pattanásaim lehessenek. Növényi tejjel kávézom, azzal készítek chia pudingot, azzal főzök zabkását. Rengeteg tisztító teát iszom a fahéj-gyömbér kombójától a különböző zöld teákon át az echinaceáig, pedig fél éve még utáltam ezeket. Sokat sportolok: heti ötször lovagolok és eljárok futni. És ami talán a legfontosabb: rengeteget foglalkozom a lelki egészségemmel. Nem is gondoltam volna, hogy ez mennyit hozzátesz majd a bőröm tisztulásához (is). 

Az a durva, hogy elkezdtem megimádni ezeket az 'áldozatokat' - ma már közel sem fájdalomként, lemondásként, vagy nyűgként fogom fel őket. Ezt is megéltük: a fejére fátyolmaszkokat pakoló, különleges krémeknek ellenállni nem tudó, zöldteázó nő lettem. Egészen tetszik ez az új énem.