“Manapság nagy biznisz a szépség, főleg az egészséges szépség. Az utóbbi időben számos helyen találkozhattunk azzal, hogy a kozmetikumokban található egyes anyagok mérgezőek. A probléma valósnak tűnhet, hiszen van olyan, hogy a toxikus anyagok a bőrön át bizonyos mértékben felszívódnak” - kezdi Tajti Ildikó bőrápolási szakértő, a Szépségreceptek.hu tulajdonosa.  

Azonban Ildikó és Kopcsik Erika vegyész, is azt tanácsolja, hogy ne higgyünk el mindent azonnal. Szerintük ugyanis sok esetben inkább arról van szó, hogy bizonyos natúrkozmetikai termékek gyártóinak érdekében áll elrémiszteni a vásárlókat más cégek termékeitől, olyan varázsszavakkal, mint hogy valami egészségtelen, vagy rákkeltő. Ráadásul kiemelik, hogy elenyésző azon anyagoknak a száma, amelyek a bőrön át képesek bejutni a szervezetbe, ám ha ez megtörténik, akkor is csak nagyon kis mennyiségben szívódnak fel. De lássuk, melyek ezek!

1. Alkoholok  

Az alkohol szervezetre gyakorolt rövid-és hosszútávú hatásaival mindannyian tisztában vagyunk. A bőrre kerülve nemcsak az etil-alkohol, hanem a kis molekulasúlyú társai, a metil-alkohol és az izopropil-alkohol is problémát okozhatnak. 

Erika szerint a kozmetikumokban ezek az összetevők szárító, irritáló hatással vannak a bőrre, ráadásul öregítenek, hiszen szabadgyök-károkat is okoznak. Ezért jobb őket bőrtípustól függetlenül elkerülni, főleg ha az összetevőlista első helyein szerepelnek.  

Leggyakrabban az etil-alkoholt használják, ami szerepelhet denat alcohol, alcohol, bio alcohol, ethanol néven is

- mondja a szakember. De a tévedések elkerülése végett Erika megemlíti, hogy a többi alkohol, például a cetyl-alkohol, vagy a cetearyl-alkohol a zsíralkoholok csoportjába tartoznak. Ezek a nagy molekulasúlyú alkoholok pedig jó hatással vannak a bőrre, hiszen általában hidratálnak, puhítanak. 

2. Illatanyagok  

Az illatanyagok potenciális bőrirritálók, bőrpírt, duzzanatot, fejfájást, köhögést is okozhatnak. Valójában a kozmetikumok illatosítása csupán marketing. Egy jó aromájú terméket ugyanis sokkal könnyebb eladni, mivel a vásárló jobbnak tartja a hatását, ha kellemes az illata. Ám igazából felesleges összetevő, semmiben nem lesz jobb tőle egy készítmény.  

Ildikó szerint, ha valakinek nem érzékeny a bőre, és nincs problémája az illatanyagokkal, akkor a saját döntése, hogy választja-e az illatosított terméket. De jó, ha tudjuk, hosszú távon, folyamatos használattal is kialakíthat allergiát, sőt rosaceát is okozhat. Szóval, elég alattomos összetevőről van szó. Ezzel pedig Erika is egyetért: 

"Az összetevőlistában Parfüm/Fragrance néven szerepelnek ezek az anyagok. De fontos megjegyezni, hogy a természetes illatanyagok, mint például a citronellol, linalool, geraniol szintén allergizálhatnak. Sőt, egy-egy természetes illóolaj is akár több száz vegyületből állhat össze, ezek közül pedig akad, amelyik jó hatással van a bőrre, más vegyület viszont kifejezetten irritáló lehet.” 

Tehát természetes illatanyagok is okozhatnak problémát, ezért kisbabáknál és érzékeny bőrű felnőtteknél mindenféle illatanyag kerülendő. Érdemes az egyszerűségre törekedni, és mindig illatmentes krémek mellett dönteni. Én legalábbis így fogok tenni.

3. Habképző tenzidek  

Minden habzó termékben megtalálható valamilyen vegyület. Rengeteg tenzid létezik, van olyan, ami nagy habot képez, és akad olyan, ami szinte egyáltalán nem (például a géles lemosókba gyakorta ilyen kerül). 

Erika szerint a tenzidek között nagy különbségek vannak, nem mindegy, mit választasz: például a Sodium Lauryl Sulfate (SLS) már kis mennyiségben is irritáló (és nem is a legkorszerűbb tenzid), de szerencsére egyre ritkábban teszik kozmetikumokba. A vegyész hozzáteszi, hogy a Sodium Laureth Sulfate (SLES) már sokkal kevésbé irritáló, és a legtöbben nagyon jól tolerálják, ezért gyakori habzóanyag samponokban, tusfürdőkben, lemosókban, így ettől kevésbé kell félni. 

Létezik egyéni érzékenység a szulfátokra. Ilyenkor is van alternatíva, vannak szulfátmentes lemosók, amikben nagyon kíméletes tenzidek vannak, mint például a coco-glycoside, a cocamidopropyl-betaine, stb. Tehát a legnagyobb butaság egy kalap alá venni az összeset.

Erika azonban kiemeli, hogy a Sodium Coco Sulfate kémiai szerkezetében gyakorlatilag ugyanaz az anyag van, mint a Sodium Lauryl Sulfate-éban (SLS). Így, aki érzékeny az SLS-re, erre is az lesz. Ami pedig engem a legjobban megdöbbentett, hogy mivel ennek a kémiai anyagnak nincsen negatív hírneve, ezért az SLS-mentesnek hirdetett natúrkozmetikumokban, tusfürdőkben, samponokban és babafürdetőkben leggyakrabban ez a habzóanyag.  

Ildikó és Erika is azt mondja, hogy ettől függetlenül ezt is nyugodtan használhatod, ha nem irritálja a bőröd, de tudd, hogy szinte semmivel nem jobb, mint egy SLS-es tusfürdő, vagy sampon.  

4. Triclosan  

Antibakteriális anyag. Felmerült, hogy az endokrin mirigyek rendellenes működéséhez hozzájárulhat, de ez kérdéses. Azt viszont tudományosan bizonyított tény, hogy képes olyan szuperbaktériumot létrehozni, mely ellenáll az antibakteriális anyagoknak. Szóval jobb elkerülni. 

Itt nincs sok szempont, amit át kéne gondolni: Erika szerint amiben triclosan van, azt tedd vissza a polcra, ha jót akarsz a bőrödnek. 

5. Tartósítószerek  

A tartósítószerek nagyon irritálóak, pontosan ezért a legtöbb kozmetikumban 1% alatt van az arányuk. A lényeg, hogy nagyon kis mennyiségben is képesek megakadályozni, hogy a baktériumok és a gombák elszaporodjanak a kozmetikumokban. 

Erika szerint pont ugyanúgy kell eljárni a kozmetikumokkal, mint az étellel: vagy tartósítani kell, vagy hűtőben tartani. Tartósítószerek közül mindkét szakember jónak tartja például a benzyl alcoholt és a phenoxyethanolt. Szerintük azonban ajánlatos kerülni a Methylisothiazolinone-t, vagyis az MI-t (ami manapság már ritkább), valamint a formaldehid kibocsátó összetevőket, a Diazolidinyl-Ureat, DMDM Hydantoint, vagy a 2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-diolt, ami egyszerűbb néven bronopol. 

Erika szerint a bronopol aminokkal (TEA, DEA és MEA vegyületek) együtt használva nitrosamine-t bocsát ki, ami rákkeltő hatású vegyület lehet és beszívódhat a bőrbe. Továbbá a nem barátságos tartósítószerek közé tartozik a BHA, a Butylated-hydroxianisol, (ami nem keverendő össze a szalicilsavval, azaz a Beta-Hydoxy- Acid-dal). Erika figyelmeztet, hogy ennek az egészségkárosító kockázata nagyon magas, rákkeltő hatású lehet. 

+1: Parabének 

A parabének nagyon olcsó és nagyon hatékony tartósítószerek. Felmerült ugyan a gyanú, hogy rákkeltő hatásúak lehetnek, és beleavatkozhatnak a hormonrendszer működésébe, de tudományos kutatások bizonyítják, hogy a kozmetikumokban engedélyezett mennyiség, mely az EU-ban maximum 0,4%, még nincs ilyen hatással szervezetre.  

Bár most kicsit megnyugodtam, a két szakértő azért hozzátette: a parabének növelik az UVB okozta károsodást, ezáltal öregítik a bőrt, de fényvédő használatával ez kiküszöbölhető. (Ildikó amúgy is arra int, hogy folyamatosan használjunk fényvédőt, mert parabén nélkül is öregíti a bőrt a napsugárzás.) 

Ha beütöd a Google-ba a "mérgező anyagok a kozmetikumokban" kifejezést, biztos, hogy egy csomó más anyaggal is találkozni fogsz. Ildikó és Erika szerint azonban mindig legyél szkeptikus azzal, amit olvasol, mert ezekben a forrásokban sokszor nem támasztják alá az állításokat független tudományos kutatásokkal, vagy éppen az adott vegyületeket olyan kis mennyiségben használják kozmetikumokban, ami soha nem fog problémát okozni. Szerintük sokszor előfordul, hogy csupán rémisztgetés az egész, hiszen az egyik legjobb marketing, ha a konkurens terméket egészségtelennek kiáltjuk ki. Pont ezért jobb, ha résen vagy akkor is, amikor natúrkozmetikumokról van szó.