Ha megkérdezik tőlem, hogy mi a legszebb dolog, amit valaha láttam, akkor az újszülött kislányom lesz az első gondolatom. De, még a legjobb barátnőm is (akinek nincs gyereke) azt mondja, hogy egy kisbabánál nem tud gyönyörűbbet elképzelni. Nem fogok álszenteskedni, szoktam kitenni a privát oldalamra képeket a lányomról. És igen, van, amikor az egyik fotó helyett azért választok egy másikat, mert az jobban kiemeli, hogy mennyire szép. (Ha magamról készült képet teszek ki, ott is figyelek, hogy a hasam be van-e húzva rajta.) És, ha sok év múlva böngészi a Facebookomat és látni fogja miket tettem közzé róla, bízom benne, hogy nem fog szégyenkezni és haragudni rám. De ebben csak bízhatok.

 Anno a nagymamám is hurcibálta magával a rólam készült fotókat, de akkor még-  okostelefon híján -  nem a legelőnyösebb képeimet nézte ám végig a zöldséges Marikától fogva a Hentes Mikiig mindenki, hanem szó szerint azokat, amiket a gép dobott. Akkoriban örültek a szüleim, ha év végére egy albumnyi új kép készülhetett rólam meg a tesómról. Ma már csak egy szülinapon többet lövök a lányomról.  Viszont, mikor megszületett és láttam, hogy a büszke anyai szívem nem bírná ki, hogy néha ne mutogassam körbe a virtuális barátaimnak, felállítottam néhány szabályt.  Nem teszek ki róla pucér képet. Nem teszek ki róla nagyon sírós-hisztis képet. Nem teszek ki róla olyan képet, ahol nagyon elesettnek tűnik. Ja, és ami eszembe se jutna: nem fogom retusálni a képeit.

Annál önértékelés-rombolóbb húzást el sem tudok képzelni, mint mikor az emberről saját szülei gondolják úgy, hogy ő nem elég jó úgy, ahogy van, és ezt ki is mutatják. Ha ezt utólag meglátja a gyerek, és megérti, ami történt, szerintem nagyon össze fog zavarodni.

Amerikában viszont ez már lassan trendnek számít. Többek között Kim Kardashian és a testvérei kezdtek el szanaszét filterezett képeket kitenni a babáikról. Az Insta-profiljaikat végigpörgetve néhány képen egyértelműen látszik, hogy különböző szűrőkkel árnyalták a kicsik bőrét, megnagyobbították a szemüket, és még az állukból is lefaragtak. Azt nyilatkozták, hogy ezt nem hiúságból teszik, hanem, hogy védjék a gyerekek magánszféráját, és ne legyenek túl felismerhetőek a fotókon. Értem. Mondjuk, ez kicsit ellentmond annak, hogy lazán mutogatják a gyerekeket a családról szóló valóságshowban, mondanom sem kell, retus és maszk nélkül.

babavalszelfim.jpg

Amellett, hogy több celebet is rajtakaptak már, hogy itt-ott igazgat a gyerekei képein, hogy méltóak legyenek az Instás megjelenésre a tökéletesre pimpelt reggeli zabkásás kompozíció és nyaralós fotók mellett, már az "átlagmamik" közt is akad, aki a tökéletesség reményében ferdít a valóságon. Egy új trend szerint egyes anyukák kifejezetten kérik, hogy óvodai és iskolai fotózásokon a fotós kicsit utómunkázzon a gyerekeik képein, és tüntessen el mondjuk pár szeplőt, vagy anyajegyet, ami zavarja a szülő esztétikai érzékét. Agyrém.

Kíváncsi vagyok, mit fog majd a gyerekének válaszolni, ha megkérdezi, hogy „anya, hova tűntek a szeplőim?” Elmondja majd, hogy leszedette, mert ezek a fotók mégiscsak a Facebookra kerültek ki?

Milyen üzenet ez a gyerek felé? Egy esetben tudom az ilyesmit elfogadhatónak tartani: ha magát a gyereket zavarja valamelyik apró külső jegye, és ő nem akarja visszanézni. Egy ismerősöm kisfia utálta, hogy van egy nagyobb anyajegye a szemöldöke fölött és azért nem akart fotókon szerepelni, mert látni sem bírta. Minden iskolai fotónál leretusálták, sőt, később le is vetették neki. De, mi lett volna, ha a kisfiút nem zavarja, csak anyun látja, hogy van rajta valami, amit jobb lenne elrejteni?

Többször eszembe jutott már, hogy a kislányom milyen önképpel fog felnőni? Látja majd rajtam, hogy sokszor aggódom a súlyom miatt? Hogy nem szívesen megyek utcára smink nélkül? Többet is lát majd az internetből annál, hogy az kapja a legtöbb lájkot, aki a legszebb háttér előtt,  a legelőnyösebben pózol? Kivagyok tőle, hogy ezektől nem fogom tudni őt megóvni. Egyet tehetek csak. Sosem éreztetem vele, hogy az én szememben nem ő a legtökéletesebb. Hál’ égnek, ez nem lesz nehéz...máshogy nem is tudnék rá nézni.