Akkor mégis mit kéne tennem? Nyeljem be csendben, hogy az én okos lányom szexi zenére táncol, miközben a fél világ azt nézi, hogy néz ki a hálószobája?-tettem fel a kérdést a Dr. Baracsi Katalin internetjogásznak.

Elöljáróban annyit elárultam neki, hogy nem tudok mit kezdeni az olyan nesze semmi fogd meg jól tanácsokkal, mint a „figyeljen oda a szülő” és arra kértem, hogy konkrét tippeket adjon. 

Szeretném leszögezni, hogy amikor azt mondom, hogy legtöbbször a szülőn áll vagy bukik, hogy a gyereke cyberbullying vagy online szexuális zaklatás áldozatává válik-e, akkor nem a szülő felett szeretnék ítélkezni

-kezdi Katalin.

Lássuk be: az a generáció, akinek most kiskamasz gyerekei vannak, nem biztos, hogy tudja követni a hashtagek, szlengek és állandóan változó közösségi oldalak világát. Ez utóbbi még sokszor az őket védő jognak sem sikerül. Ezek a felnőttek még csak belecsöppentek ebbe a világba, az ő gyerekeik viszont már a kezdetektől a részesei. 

Az internetjogász ugyanakkor úgy véli, hogy a szülői felelősség nem állhat meg a gyermek mindennapi ellátásában, igenis tudnunk kell, hogy kivel barátkozik, mi zajlik a lelkében, miért éhezik a vadidegenektől érkező pozitív visszajelzésekre. Azt pedig (és ez a mondat nagyon megfogott, mert úgy érzem, hogy nekem szól) lehetetlen küldetés, hogy egy kiskamaszt folyamatosan monitorozzunk, a teljes tiltás pedig egyenesen kontraproduktív. Még akkor is, ha olyan veszélyes témáról van szó, mint például a TikTok. 

És most nem a karót nyelt énem beszél. Az internetjogász is megerősíti, hogy a fiatalok körében népszerű táncos alkalmazás bizony nem fenékig #fun és #dance. Akad ott kérem #cutter, #killingstalking, és #ASLP is. Ezek olyan titkos jelszavak, amikkel tinik üzennek egymásnak, hogy van a profiljukban öngyilkossággal, önsebzéssel vagy szexualitással kapcsolatos tartalom.

Az ASLP például az Age, Sex, Location, Photo rövidítése, amit azok a felhasználók (ki tudja hány évesek) használnak, akik ezeket az adatokat szeretnék elkérni, igen, akár a te gyerekedtől is. És már nem csak a szülők aggódnak.

Legutóbb Indiában és Indonéziában tiltották be az alkalmazást, Hollandiában pedig vizsgálat alatt áll. Az utóbbi ország adatvédelmi hatósága még eljárást is indított a felület ellen, mivel bizonyíthatóan annyira nem vigyáztak a felhasználók e-mail címeire, hogy azok úgy jártak kézről-kézre, mint a nagymamám vadasának receptje a piacon.

Ettől viszont senkinek se csillanjon fel a szeme: a TikTok, vagy bármelyik egyéb, fiatalok által használt social felület, kőkemény biznisz. Komoly piaci szereplőkről beszélünk, így naivitás lenne azt hinni, hogy majd egyik napról a másikra eltűnnek. Viszont a biztonságos felhasználásra lehet törekedni.

Először is, amikor megvesszük a gyereknek az áhított első telefont, vagy számítógépet, kérjük meg az eladót, hogy állítson be tartalomszűrőket és telepítsen védelmi programokat. Létezik egy magyar startup applikáció, a Mongu, ami nemcsak a tartalmakat szűri, de azt is elmagyarázza egy 10 év körüli gyerek szintjén, hogy egy bizonyos oldal vagy kifejezés miért lett blokkolva.

Következő lépésként pedig nézzük meg az adatvédelmi beállításokat és ne tegyük publikussá a telefonszámunkat vagy a címünket. (Ha szülőként úgy érzed, hogy már itt elvesztél, nyugi: biztos szívesen segít akár az iskolai rendszergazda, egy unokatestvér, vagy egy kolléga.) Ennél a pontnál a jogász kiemeli: 13 év alatt szülői felügyelet nélkül nem is regisztrálhat(na) a gyerek közösségi oldalak többségére.

A következő gyakorlat, amellett, hogy a szakember szerint jól működik, a személyes kedvencem is: digitális szerződés. 

Ennek a lényege, hogy a család rászán néhány estét arra, hogy átbeszéljék, milyen minőségben és mennyiségben legyen része az internet az életüknek. Az anyuka kérheti, hogy a lánya csak úgy tegyen ki videót, ha ő előtte azt látta, míg a gyerek megkérheti apát, hogy a vasárnapi ebéd alatt ne e-mailezzen. Így a tiltásból egyezség születik. Ezt a digitális szerződést az ezen a linken ingyenesen letöltheted.  

A jogász szerint amellett, hogy igenis engedjük a gyereket netezni, őt is és magunkat is fel kell készíteni a rosszra. Például arra, ha a gyerek elénk áll, hogy kapott egy fotót egy péniszről. (Nem egy extrém eset.) Sok szülő ilyenkor automatikusan a gyereknek esik, hogy „kellett neked olyan képeket kitenni magadról”, és „azonnal elveszem a telefonod. 

Kifejezetten ilyen esetre van az ingyenesen hívható Kék Vonal ( 116-111 ) ahol akár a gyerek (ha cikinek érzi a szülői segítséget) akár a szülő is kérhet útbaigazítást ( 116-000 ). Ők még szerepjáték formájában el is játsszák a gyerekkel, hogyan beszéljen a szüleivel, ha épp erre van szüksége. Szintén hasznos lehet még a gyereknek letölteni a telefonjára a Hintalovon Alapítvány Yelon alkalmazását, ahol anonim formában kérhet bármilyen, szexuális témában hiteles információt és segítséget.  

Végezetül pedig egy utolsó jó tanács: ha megegyeztünk, hogy kikerülés előtt megnézzük a videókat, a következőkre figyeljünk oda: a videókat semleges helyen vegye fel a gyerek és minél kevesebb látszódjon a szobájából. Vannak algoritmusok, amik egy-egy részletből bár be tudják azonosítani a környezetet, akár utcára lebontva. 

Ezt az információt pedig nem szeretnéd több millió felhasználóval megosztani, igaz?