Az ilyen termékek előállítása súlyosan sérti az emberi jogokat, és ezeknek a termékeknek a lefoglalása világos jelzés mindenkinek, aki az Egyesült Államokkal akar kereskedni

-nyilatkozta nemrég Brenda Smith, a CBP kereskedelmi hivatalának egyik helyettese a lefoglalt póthaj szállítmánnyal kapcsolatban. Hozzátette: a póthajak forgalmazása nemcsak illegális, de embertelen is. 

A 800 ezer dollár (közel 250 millió forint) értékű póthaj abból a nyugat-kínai Hszincsiang régióból származik, ahol az utóbbi években a muzulmán vallású ujgur kisebbség közel egymillió tagját tartják fogva. Hivatalos kínai jelentések szerint ezekben a táborokban csupán internálás zajlik, hogy segítsenek az ujguroknak beilleszkedni, illetve abban, hogy megismerjék a kínai kultúrát. (Tibet óta tudjuk, hogy ez mit jelent.)

A valóságban azonban ezek az internáló központok inkább nevezhetőek börtönöknek és munkatáboroknak, ahol erőszakkal kényszerítik a rabokat, hogy tagadják meg a vallásukat és anyanyelvüket. Továbbá, hogy nyírják le a hajukat, hogy amerikai üzletek polcain (és ki tudja még hol) gyanútlanul megvásárolhassuk őket.

A kínaiak egyébként nem tagadják ezeknek a táboroknak a létezését és arra hivatkozva építik őket, hogy az ujgurok, kihasználva, hogy van „saját nyelvük”, szeparatista mozgalmakat szerveznek Kína ellen és ők, származástól függetlenül, csak a radikális gondolkodástól "megfertőzött" rabokat szeretnék jó útra téríteni. (Szakértők és nemzetközi jogvédő szervezetek jelentései szerint Kína lassított népirtást folytat: a házas ujgur nők egy részét sterilizálják, ezért a legnagyobb ujgurok által lakott területeken 84%-al csökkent a népességnövekedés.)

Nem ez az első eset, hogy ebből a tartományból hasonló eredetű szállítmány érkezett, továbbá, hogy napvilágot láttak az ujgur börtönökről szóló rémtörténetek.  2020 Júniusában Donald Trump amerikai elnök még egy olyan törvényt is aláírt, ami kifejezetten a Kínában élő ujgurok emberi jogait védi, és ami felelősségre vonhatja az internálásért felelős kínai vezetőket.

A törvény egyik pontja, hogy az érintett személyektől még az amerikai vízum megszerzésének a lehetőségét is megvonnák. Válaszlépésként Kína felszólította Trumpot, hogy korrigálja a hibát, és ne hozzon létre olyan törvényt, ami sérti Kína érdekeit. 

A Kínában élő ujgur kisebbség helyzetére nem csak az Egyesült Államok figyelt fel. Az ENSZ 22 államának nagykövete, többek között Svájcé, Németországé, és Japáné is nemtetszését fejezte ki a helyzettel kapcsolatban. A Kínával elnézőbb, szankciókat nem támogató országok között szerepelt Oroszország, Egyiptom és Magyarország is. 

Ha szeretnél többet megtudni arról ,hogy mi zajlik ezekben az átnevelőtáborokban, akkor a figyelmedbe ajánlom EZT a cikket.