"Új haj, új élet" - elképzelés vs. a furcsa fazonú valóság
Amikor valami újra vágyom az életemben, az első dolgom mindig az, hogy rendet teszek magam körül: kitakarítok, veszek egy új fikuszt, feltöltöm a hűtőt chia pudinggal meg zöldségekkel, és beszerzek egy-két önsegítő könyvet, amiket aztán elhelyezhetek a porcicamentes polcomra. A második dolgom pedig az, hogy valamit változtassak a külsőmön: elkezdek új ruhákat, körömszíneket, hajakat nézegetni. Aztán a fejembe veszem, hogy az a tépett rövid nekem is jól fog állni, elmegyek fodrászhoz, és arcon üt a kőkemény valóság.
Van egy ilyen metafizikai törvény, hogy ha az ember lendületből, makacsságból változtat a külsején, az biztosan borzalmasan fog kinézni. Én még sosem hallottam olyan sztorit, hogy “szakítottam a pasimmal, elmentem levágatni és feketére festetni a hosszú, szőke hajamat, és szebb lettem, mint valaha". Általában inkább sírva nevetős, borzalmas végeredményekről szóló történetekkel találkozom - és ilyeneket tapasztalok meg én is. Ha az "új haj, új élet" jegyében mész el fodrászhoz, szinte biztos, hogy bánatosan jössz majd ki az ajtón, és dobozos hajfesték, meg dobozos fagyi lesz a dolog vége. Dobozos zsepivel.
Amikor azt mondod a fodrásznak, hogy nyugodtan vágjon, mert most laza vagy
És már-már mániás rohamot kapsz a székben, olyan mély erőkkel próbálod meggyőzni magad arról, hogy jó döntés volt a kezébe adni a hajad hosszát. Köztudott, hogy a fodrásznál az egy centi öt centi - érdemes ezért mindig egy millimétert mondani neki. "Jól áll a rövid, jól áll a rövid" - szól a fejedben a mantra, a fodrász pedig az arcára kissé ráfagyott bájos műmosollyal próbálja leplezni, hogy szakmai történetének egyik legrosszabb teljesítményét adta ki a kezéből. Megköszönöd, örülsz, eldöntöd, hogy jó lesz ez így, hiszen új ént akartál. Kifizeted, műmosoly, hazamész, még egy darabig bírod, aztán kitör rajtad a "TE JÓ ISTEN, HOGY MENJEK ÍGY EMBEREK KÖZÉ?". És sírsz. És póthajakat nézegetsz a neten addig, amíg picit meg nem nő.
Amikor drasztikus színváltásra adod a fejed
Szó szerint adod a fejed. Egy dolgot felejt el az ember, de azt minden ilyen helyzetben: hogy feketéből nem lesz szőke, szőkéből pedig nem lesz fekete egy alkalom alatt. A "holnaptól ezüst hajam lesz" merész és vagány duma ugyan, de mindannyian tudjuk, hogy nem igaz, főleg, ha egy fekete hajú nő száját hagyja el. És ez fordítva is így van. Ezt mégis MINDIG elfelejtjük, ha éppen kinéztünk valamit. Szerintem van a nők agyában egy "új élet" nevű terület, és amikor ez aktiválódik, eltűnik a realitásérzék, és bekapcsol a "bármi lehetséges, még a fodrászomnál is"-nézőpont. Nagy hiba. Ebből szoktak általában narancssárgás-zöldes, szürkés-sárgás árnyalatok születni. Aztán megint jöhet a sírás meg a fagyi.
Amikor kinézel egy új fodrászt, és megbízol benne
Félreértés ne essék, nem szeretnék megbántani senkit, akinek a hajvágás a szakmája, de -tapasztalatból mondom- a fodrászok nagy többségét elsőre úgy kell kezelni, mint a tinderen kiszemelt férfit: bár meggyőző a profilja, mondhat bármit, mégsem bízom elsőre rá magam. Akármilyen sztárfodrász az illető, SOHA NE MONDD KI a legelső alkalommal a rád bízom, a megbízom benned, a csináld te, én nem szólok bele-szókapcsolatokat. Mily’ meglepő, ez egy tinderrandira is igaz lehet. Különben mi lesz a vége? Igen, ugyanaz: sírás és fagyi.
Amikor kinéztél egy képet, és AZT a hajat akarod
Jó párszor vittem már fotót hírességekről és instacelebekről a fodrászhoz, de szinte mindig elfelejtettem, hogy miért olyan jó az a haj: mert más fejéből nőtt ki. Hát igen, sajnos sem a sötétszürke, sem a ciklámen, sem a rezes szőke nem voltak túl jó döntések - legalábbis az én arcomhoz... Képeken, modelleken bezzeg menő volt. Tanulság: amit Rihanna hord, azt sose vidd el a fodrászodnak.
Amikor felpróbálod appal, és utálod a valóságban
Már rengeteg olyan applikáció elérhető, ami segít parókaként magadra húzni a kiszemelt fazont és színt - de akármennyire meggyőző is a telód, valamiért a valóság mindig más. Persze nem mondom, hogy kockáztatni hülyeség, vagy hogy soha ne próbálj ki semmi újat, de egyet ne feledj: minimális esély van rá, hogy ugyanúgy nézz ki a fodrásztól kifelé jövet, mint amilyennek a fejedre szerkesztett vörös parókában láttad magad.
Amikor úgy döntesz, megcsinálod magadnak
És a végeredményt négy fodrász öt alkalommal tudja csak helyrehozni. Komolyan. Ne. Soha.
Lehet, hogy kéne egy olyan megállapodás a fodrászok között, hogy ha a kliens azzal a szlogennel érkezik, hogy "új haj, új élet", akkor inkább másik időpontot adnak neki?