Ruhavásárlás a neten: elképzelés vs. a kellemetlen valóság
Nem tudom, te hogy vagy vele, de én egyszerűen imádok a neten ruhákat nézegetni. Rendelni már kevésbé. Mint minden shoppingmániás, kezdő koromban én is jó sok hibát vétettem: nem a megfelelő cégtől rendeltem, nem voltam óvatos, szabadon kezeltem a mérettáblázatot, bíztam benne, hogy időben megjön a csomag, és a többi. Jó sok csalódás után azonban én is megedződtem, ma már rettentően óvatos vagyok, ha online divatról van szó - de még így is be tud ütni a krach...
Amikor a vásárlás nem öröm, hanem kőkemény mérőszalagozás
Amikor leülök a gép elé egy csésze teával, mindig azt várom, hogy relaxálva, arcmaszkkal a fejemen fogom megajándékozni magam a kedvenc webshopom akciós kínálatából. Ezzel szemben a következő életkép fogadja azt, aki éppen meglátogat: az arcomról félig leesett fátyolmaszkkal, a kezemben egy jegyzetfüzettel és tollal próbálom eltalálni, hogy hol, és milyen szorosan mérjem magam a mérőszalaggal. Vagy füstöl a kezem a klaviatúrán, hogy dekódolni tudjam az adott ország mérettáblázatát. Nem, annyira mégsem pihentető ez a dolog.
Amikor megrendeled, és nyugdíjba vonulsz, mire megjön
Én már sosem veszek semmit a neten, ha sürgős. Egyszerűen nem. Mert legalább öt-hatszor jártam már úgy, hogy nyaralásra, szülinapi vagy karácsonyi ajándéknak szántam az adott terméket, és természetesen az ünnep vagy az utazás előtti utolsó napot idegeskedéssel és - már nem online - vásárlással töltöttem. Nem. Sosem jön meg időben. Illetve mégis: akkor, amikor egyáltalán nem sürgős.
Amikor a postát többször hívod, mint a legjobb barátnődet
Valahol elakadt a csomagod, mert nyilván nem néztél utána az országok közötti vámkapcsolatnak, és a végén legalább tíz-, de inkább húszezer forinttal többet fizetsz, mint amennyibe eredetileg került a megrendelt cucc. Én játszottam már "túszcserét" a vámosokkal, ugyanis anno bele sem gondoltam, hogy ha Ázsiából rendelek, akkor az nem fog csak úgy a postaládámban landolni. Ma már csak és kizárólag Angliából vásárolok, vége a szép és naiv shopping-világbéke elméletemnek.
Amikor az érkezik meg, amit rendeltél, csak egyáltalán nem jó a méret
A legcsodálatosabb eset mind közül. Persze az összes webshopnak van valamiféle lehetősége arra, hogy kicseréld az adott cuccot, de miután kifizetted, vártál rá négy évet, kiváltottad a vámon, összebarátkoztál a futárszolgálattal, és rég elfelejtetted, hogy valaha megrendelted, egyszerűen elengeded. Inkább elajándékozod, vagy elrakod a szekrény mélyére, mondván "majd jó lesz, ha lefogyok", esetleg azzal, hogy "majd hordom, ha terhes leszek". Erről ennyit.
Amikor ötször annyit költesz, mint amennyit terveztél, hála az akcióknak (?)
Ismerős az érzés? Beütöd a kedvenc webshopod oldalát a böngésződbe, feltárul a rengeteg szuper ajánlat, megörülsz, hogy akció van, beúszik egy kuponkód, amivel 30%-os kedvezményt válthatsz be, örömmel beteszed a kosárba a legolcsóbb cuccokat, és... elment a havi fizetésed. Nem tudni, mikor és hogyan. És akkor jön az alkudozás magaddal, meg a kiválogatás. Aztán meglátod, hogy ingyen szállítanak házhoz x összeg felett. És visszateszel mindent, amit kiválogattál. Mert megérdemled.
Lehet, hogy nem is olyan rossz ötlet a hagyományos, próbafülkés, sorban állós vásárlás. Csak mondom.
A nyitókép forrása: https://www.instagram.com/keane_as/