Te engednéd, hogy a gyereked influenszer babával játsszon?

Előre leszögezném, hogy sok emberrel ellentétben, akik rühellik az influenszereket, nekem semmi bajom sem velük, sem a jelenséggel. (Természetesen nem azokra a vadhajtásokra gondolok, akik befolyásuk tudatában, aprópénzért képesek minden sz@rt reklámozni, nem törődve a követőik testi és lelki egészségére ártalmas következményekkel.)

Abban semmi károsat nem látok, amikor fiatal lányok slime-ot csinálnak YouTube videókban,  vagy megmutatják,hogyan is kell tökéletes tusvonalat húzni (betartva persze a jogi korhatárt, hogy videókban szerepelhessenek). 33 éves „vén róka” létemre már velem is előfordult, hogy vloggerek videóit lesve festettem ki tökéletesre a számat vagy néztem végig, hogyan bronzosítsak úgy, hogy nem emlékeztessek egy olcsó diszkógömbre.

Ugyanakkor van egy négy éves kislányom, akit remélem, még jó sokáig elkerül ez a like-, és szívecskevadász jelenség. Éppen ezért, mikor először szembejöttek velem a Spanstar nevű cég influenszerbabái (jár hozzájuk egy zöld fotóháttér is, hogy a gyerek anya telójával Insta-kompatibilis fotókat csinálhasson róluk), arra gondoltam, hogy magamtól ilyet a büdös életben nem vennék a gyerekemnek. Mint ahogy magamtól a büdös életben nem ültetném le a YouTube elé sem, hogy csillámos arcmaszkban vihogó kiscsajokat mutogassak neki.

Reálisan nézve viszont előbb-utóbb találkozni fog az influenszer-léttel és a - látszólag - vele járó csillogással. Nekem pedig szülőként itt kell majd okosnak lennem, vagy legalábbis megpróbálnom.

Legyen szó akár számomra bugyuta mesékről, édességfogyasztásról, vagy majd később internetezésről, nem hiszek a tiltásban. Viszont a nyitottságban, tájékozottságban, és felvilágosításban igen.

Éppen ezért, ha egyszer a lányom elém állna, hogy egy ilyen baba a vágya, én megvenném, és arra használnám, hogy játék közben meséljek neki a beautyblogger-lét árnyoldalairól. Arról, hogy sok ezer csodaszép, kanapén ülő vlogger csajból talán egy lesz, aki nem kifizeti, hanem megkapja ajándékba a bemutatott terméket. Arról, hogy a legtöbb, magát full sminkben mutogató lány pont azért csinálja, amit csinál, mert a való életben nem kap elég figyelmet, és szépítő filterek hiányában már egy karácsonyi családi fotón sem hajlandó szerepelni.  Végül pedig, hogy ez egy olyan szakma (vagy hobbi), amiből a legtöbben már akkor kiöregszenek, amikor az átlag fiatalok nagy része még éppen csak elkezdi a nagybetűs életet.

Abban viszont szinte biztos vagyok, hogy csak amiatt nem akar majd ő lenni a következő Michelle Phan, mert van egy ilyen babája. Mint ahogy orvos sem lesz a gyerekből azért, mert egyszer doktoros táskát hozott neki a Jézuska. 

Szóval igen, elsőre én is felhúztam a szemöldökömet, mikor megláttam a babákat. És az is igaz, hogy nem bánom, ha ezeket a tökéletesre sminkelt játékok nem a mi polcunkon lesznek porfogók. Ezek nélkül is látom, hogy sok munkám lesz abban, hogy megpróbáljam egy nagyon öntudatos, magát már négy évesen a tükörben nézegető kislánynak elmagyarázni, hogy a szépítkezés fontos, de nem lehet egyedüli életcél. És persze azt is, hogy a szépítkezés, a smink, és a csinos ruhák nem csak az influencereknek járnak, hanem minden nőnek, aki vágyik rá, akkor is, ha szakács, rendőr, vagy tanár.