Az Insider cikke azzal indított, hogy az "apaöltés" bizony nem csak mítosz, hanem a szomorú valóság. Az anyagban a pontos definíciója is szerepelt: „az 'apaöltésnek' nevezett eljárás lényege, hogy az orvos a gátmetszést követően betesz plusz egy öltést, azaz szűkebbre varrja a hüvelyt annak reményében, hogy a nő férfi partnere így jobban élvezi majd a nemi aktust. A valóságban az eredmény tragikus: a nő szenvedni fog minden egyes közösülésnél, de legalábbis kényelmetlenebbül érzi magát, mint korábban valaha, egyes esetekben pedig műtéti komplikációk is felléphetnek.”

Bár én is szültem, szerencsémre ilyesmivel nem találkoztam, de megkérdeztem egy szülész-nőgyógyász doktort arról, hogy ő hallott-e már az "apaöltésről".

Természetesen egy nem létező dologról van szó, de tény, hogy aki nem ismeri a hüvely és a medencefenék anatómiáját, illetve nincs ezeken a területeken sebészi gyakorlata, el nem ítélhető módon el tudja képzelni, hogy ez egy létező gyakorlat” – mondta dr. Oláh Orsolya, szülész-nőgyógyász, medencefenék specialista.

Orsolya azt is elmagyarázta nekem, mi történik velünk valójában, mikor szülés után még az örömkönnyeink sem száradtak fel, már odalent dolgozik az orvos. 

A valóság az, hogy egy gátrepedésnél vagy egy gátmetszésnél a szövetek úgy válnak el egymástól, mint ahogy - és jobb hasonlat nem jut eszembe hirtelen - egy almát kettétörünk vagy kettévágunk. Akárhány öltést tennénk is be az almába, hogy a két felét összevarrjuk, attól még az alma szerkezetileg nem változna. Ehhez hasonlóan kell elképzelni a gát varrását is. Alapvetően nem az öltések száma határozza meg azt, hogy milyen anatómiai eredményt kapunk. A szétvált szöveteket hozzuk össze az eredeti pozíciójukba. A hüvely beszűkülését eredményező gátplasztikák egészen más technikával történnek, ez egy szülést követő állapotban az ödémás szövetek miatt nem is lenne kivitelezhető.

A Facebookon a Másállapotot a szülészetben mozgalom oldalán belefutottam egy topicba, ami pont az "apaöltésről" szól, ahol a következő kérdést vetették fel:  „Megtörtént már veletek, hogy a nőgyógyász megkérdezte, elégedett-e a férjetek a varrással, vagy utalt arra, hogy az ő kedvéért öltöget? Ez tényleg értéknövelő, örömöt fokozó beavatkozás a női testen? Várjuk történeteiteket, tapasztalataitokat.”

És a kommentek özönlöttek. Volt, aki velem együtt még sosem hallott ilyenről. Volt olyan nő, aki például azt írta: „Én még ilyet sosem hallottam, pedig háromszor szültem, utoljára 41 évesen”. Többen írták, hogy poénként már hallották, volt, hogy az apuka viccelődött, és volt olyan is, aki arról számolt be, az orvos mondta, hogy így jobb lesz, mint új korában.

A hozzászólások között jó néhány olyat is találtam, amelyek viszont arra utaltak, hogy sajnos igenis létező orvosi gyakorlatról van szó. 

„A lányom születése gátvédelemmel történt, a szülésznő megnézte, mi a helyzet, kell e varrás, vagy sem, majd mondta az orvosnak, hogy egész picike a sérülés, így szerinte nem kell.  Erre az orvos fejcsóválva kiment, majd a kollégájával érkezett vissza, akivel a széttárt lábaim között apuka jelenlétében megvitatták, hogy ide bizony kell pár öltés. Idézem: ’Szegényke, annyira fiatalok még, így nem hagyhatjuk, hagy élvezzék egymást.’ A párom is csak pislogott és én is. Ez volt a harmadik szülésem.” 

"Az én orvosom tudta, hogy egyedül maradtam a kisbabámmal, és azt mondta, amikor nagyon fájt a varrás, hogy ezt azért csinálja, mert különben mit fognak szólni a fiúk? Alig hittem a fülemnek."

„Ez az egyik leggusztustalanabb, legbicskanyitogatóbb dolog ebben a szülészeti erőszak témában. Nekem is volt hozzá szerencsém. Első szülés után gátmetszésnél: ’olyan lesz, mintha 18 lenne, jó?’ Közben kacsintott a férjemre. Köszi, nem akarok újra 18 lenni. Bunkó dolog volt.”

„A szülészet bemutatón is elhangzott ez egy védőnőtől, mint hangulatoldó poén…”

A legtöbb komment magára az összevarrásra és a gátmetszésre irányult, nem kifejezetten az "apaöltésre". Orsolya elmondta, sok páciense van, akik a szülést követően kialakult, a szexuális együttlétek alatt tapasztalt fájdalom miatt keresik meg. Ez a fájdalom viszont egész más miatt jelentkezhet.

„Az ő esetükben több egyéb mellett hegesen gyógyult gátseb vagy például fonálgranulóma (az öltés helyén kialakult hegszövet) áll a háttérben. Sokkal gyakoribb az elégtelenül gyógyult gátseb, ahol az érintett úgy gondolhatja, hogy kevés öltést tettek be, mert túl vékony vagy laza lett a gát illetve tág a hüvelybemenet, de ez sajnos a legprecízebben ellátott gátsérülések után is kialakulhat az egyéni gyógyulási hajlamban tapasztalható különbségekből adódóan. Ezeknek a nagy része egy kisebb műtéttel orvosolható” - mondta a nőgyógyász.

Tehát Orsolya szerint itthon még legenda szintjén sem ismert ez az eljárás, de az állítólagos viccelődésre neki is volt egy válasza:

Nem elfogadható ezzel viccelni, így nem is ismerek hírből sem olyan szülész-nőgyógyász szakembert, aki még csak hasonlót is megengedett volna magának. Én úgy látom, hogy egyre nagyobb a törekvés arra szakmai körökön, illetve intézményeken belül, hogy a szülő nők méltóságteljes szülésélményben és kellő tiszteletben részesüljenek.

És hogy a szex tényleg élvezetesebb lesz akkor, ha szűkebb a hüvelybemenet? A nőgyógyász szerint sokkal inkább az izmokon múlik.

A gátmetszés és így a gát állapota is a medencefenék legalsó, harmadik szintjét érinti, ide tartozik a gát, a hüvelybemenet és a felületes gátizmok. Egy feszes-erős gát egy intakt (ép, sértetlen) hüvelybemenettel befolyásolja a szexet, de tény, hogy az eggyel magasabb - középső szinten - elhelyezkedő mély medencefenéki izmok megerősítésével sokszor kompenzálható az előbbi meglazulása.

Az izmok tornáztatása a nőgyógyász szerint fontos ilyen esetben, de nem érdemes elkezdeni leírások, Youtube-videók alapján, inkább fordulj szakemberhez. A medencefenéki izmok megerősítése a szakmai irányelvek szerint gyógytornász kontroll mellett a legbiztonságosabb.