A legrohadékabb mézesmadzag, avagy az a bizonyos 'csalónap'
„Ha egész héten szépen betartod az étrendet, és sportolsz, akkor simán belefér egy csalónap vagy egy kis bűnözés.” Nem egyszer kezdődött így az éppen aktuális étrendemhez tartozó leírás. Az első alkalommal naná, hogy felcsillant a szemem! Heti egyszer ehetek, amit akarok? Sima ügy! Akkor még nem tudtam, hogy elég pár hét, és már hétfő reggel arról fogok álmodozni, hogy mit ehetek szombat este. Szigorúbb diéták esetében pedig kontrollt vesztve fogom úgy tömni a háztartási kekszet Nutellába mártva, mintha nem lenne holnap, hogy aztán másnap, mint a kutya szenvedjek újra a cukor és a szénhidrát megvonásától. Istenien hangzik, ugye? Ki ne élvezné így az életmódváltást...
Nem azt mondom, hogy ez a módszer bárki esetében kudarcot vallana. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a magamfajta gyengébb jellemeknek nem való. Az olyanoknak, akik mesterien űzik az önbecsapással fűszerezett „majd holnaptól” ígéreteket. Leírom, hogy néz ez ki a gyakorlatban. Csodás lesz.
Szóval, adott a hétfő reggel, az életmódváltás kezdete, amit előző hétvégén stílusosan megünneplek. Ha ez a „ünnep” jól sikerül, akkor eleve plusz másfél kilót hozzáadhatok a leadandó kilóim számához.
Tehát hétfő reggel tettre készen kezdem a diétámat, aminek az első előnye, hogy - követve a szakértők utasítását - 3 óránként ehetek, ami azt jelenti nálam, hogy kétórás szünetekkel, de egész nap a kajára gondolok. Nem baj, ide nekem a túróba mártott zellerszárat, folyjék ereimben a zöld tea, roskadozzon a hűtő az előre porciózott natúr csirkétől!
Telnek a napok, kitartok, közeledik a hétvége. Tudom, hogy barátnős-nachos-os estét fogunk tartani. Számolom a napokat, hogy meddig kell még várnom a megérdemelt bűnözésemig. Aminek az elérkezése úgy elborítja az agyamat, mint az olvasztott sajtos guacamole a tortillámat. Ilyenkor három fronton szokott menni az önámítás.
Az első: hogyha a barátnőimnek szabad, akkor nekem is. Kit érdekel, hogy az egyikük például heti 5 napot sportol, és tökéletes alakja van? A második: hogy ezt most megérdemlem. Hogy mit is? Az egész heti fegyelmezett viselkedésem után a jutalomfalatot? Mi vagyok én, egy jól nevelt dalmata? A harmadik: hogy holnaptól úgyis folytatom a diétát. Ilyenkor szimultán szoktam ezt úgy bekamuzni magamnak, hogy közben a desszertlapot nézegetem.
Ha szintet akarok lépni önbecsapásban, akkor még a legegészségtelenebb cuccokat is képes vagyok megidealizálni. Hogy ez mit jelent?
Tegye fel a kezét, aki győzte már meg magát arról, hogy a chips ugyanúgy zöldségből van, mint az alma, ergo mindegy, hogy chipset vagy almachipset nassol. Vagy hogy a fagyi állítólag égeti a zsírt, tehát még jót is teszek vele. Vagy miért ne férne bele nekem is egy fánk, hisz egy 2008-as Insta posztjában Heidi Klum kezében is volt egy.
Másnap persze, szenvedek, mint az a bizonyos kutya (mégsem elrugaszkodott az összehasonlítás), és nyűglődöm végig az elvonási tüneteket, amiket előző héten napok alatt sikerült leküzdenem. És tudod, hogy kit hibáztatok mindezért? Mármint magamon kívül? Azt, aki kitalálta, hogy hívjuk csalónapnak, bűnözésnek, ki tudja minek, ha az ember lánya olyat eszik, ami egy kicsit is megküldi az endorfinszintjét.
Király ez a bűntudatkeltés, a gyarló ember esetében mindig is szuperül működött, hogy vonjunk meg tőle valamit, tegyük elérhetetlenné, és akkor majd nem fog csak és kizárólag arra vágyni. És mi van a többi étkezéssel? Akkor a maradék hat napban, harmincszor olyat eszem, ami nem okoz örömöt? Ez lenne az életmód, ami az ára a formás alaknak?
Nemrég elkezdtem követni Instán egy táplálkozási tanácsadót. Nem azért, mert leírja ezredszerre, amit magamtól is tudok a diétákról, hanem mert végre máshogy írja le. Például utálja a „bűnözés” kifejezést, ha kajáról van szó, és ha valaki azzal fárasztja, hogy jobb-e, ha reggel eszik-e sütit, mintha este? Ilyenkor megkérdezi az illetőt, hogy ahol ő lakik, ott estére kevesebb kalória lesz a kajákban, mint reggel? Imádom. Ő és más hozzá hasonló fitneszguruk is elkezdtek lázadni a csalónapok ellen, és hirdetik: ha megkívánsz egy sütit, edd meg!
Ha szülinapod van, nem kell remegő hangon, könnyeket nyelve azt mondanod anyukádnak, hogy keressen gluténmentes répatorta-receptet, ha herótot kapsz tőle!
Ha tartod az előírt étrendet, mozogsz, és igenis figyelsz a kalóriákra, nem attól a heti egy-két zsírosabb vagy cukrosabb falattól fogsz hízni. Mindezt mondom annak fényében, hogy eddig még sosem sikerült elérnem az M-es méretet úgy, hogy azt egy életen át tartani is tudjam. Nyilván tök összetett a dolog, hogy miért nem, de az egyik oka - ismerve magamat - ez volt.
És ha nem úgy tekintek a férjem hamburgerére, mint Éva arra a bizonyos almára, akkor lehet nem is fogom majd annyira izginek tartani. Lehet neki sem lett volna az, ha valaki azt mondta volna, hogy vegyél nyugodtan, csak figyelj rá, hogy fuss plusz egy kört a Paradicsomban!
Kapcsolódó cikkek
Test
Most akkor kell reggelizni, vagy sem?
Utánajártam, hogy tényleg a legfontosabb étkezés-e a reggeli.
Test
Egyáltalán nem éget zsírt az L-karnitin, és a kollagén sem fogyaszt
És még jó néhány hasznos gondolat egy orvostól, amit érdemes elolvasnod.
Test
6 gyakorlati tipp az idegesítő puffadás ellen
Vesd be ezeket, ha már kényelmetlenül érzed magad!
Test
Ararexia: ha menyasszony vagy, belefér a drasztikus fogyókúra?
Egy nap, amikor mindenki a legjobb formájában akar lenni. Bármi áron.
Test
Te be mernéd vallani, hogy mi az őszinte véleményed Adele fogyásáról?
Magamnak kezdtem írni ezeket a gondolatokat, de az sem baj, ha úgy érzed, neked is szólnak.
Arc
Elképzelés vs. valóság: diéta a karantén alatt
„Egy kis falaton csak nem múlik semmi” - és egyéb önámítások...