Statisztikák szerint naponta több mint 800 millió nő menstruál szerte a világon. Átlagosan 11-13 éves koruktól kezdve 51 éves korukig, általában 4-6 napig. Ez pedig iszonyatos mennyiségű szemetet termel annak ellenére, hogy manapság már a tamponon és betéten túl olyan alternatívák is léteznek, amikkel az ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük azokon a napokon. A National Geographic felmérése szerint 2018-ban csak az Egyesült Államokban 5,8 milliárd tampont vásároltak a nők, amik használat után, természetesen a kukába kerültek. Ezeket a számokat látva, pláne nőként, megkerülhetetlennek érzem a kérdést: betét, tampon, intim kehely vagy a menstruációs bugyi a legjobb választás?

Több nézőpontra is kíváncsi voltam az ügyben, így megkértem Bodainé Grosz Erzsébetet, a Kriston Intimtorna oktatóját és Dr. Ruzicska Zsoltot, a Róbert Károly Magánkórház egyik nőgyógyászát, hogy segítsenek eligazodni a kérdésben.

Anélkül, hogy lelőném a poént, elöljáróban csak annyit mondanék: a két szakember válasza szinte mondatról mondatra megegyezett.

„Mi, intimtorna oktatók a tampont nem tartjuk jó alternatívának”- kezdi Erzsébet. „Fontos lenne tudatosítani a nőkben, hogy a hüvelynek nem csak a szexben és a szülésben van jelentősége, és mindig arra kellene törekedni, hogy megőrizzük az épségét és egészségét. A tampon például, hiába a legegyszerűbb megoldás, amint megszívja magát, ráfeszül a hüvelyfalra, ami egy oxigénhiányos állapotot okozhat, amitől romlik a keringés és hosszútávon hüvelygyengüléshez vezethet. Sportolás közben, különösen hasi gyakorlatok végzése alatt kifejezetten nem ajánlom." 

Arról, hogy mit gondol a második leggyakoribban használt opcióról vagyis az egészségügyi betétről, az oktató így nyilatkozott: „A betéttel csak akkor van gond, ha nem cserélik elég gyakran és ezáltal nem megfelelő a szellőzés. Ha az illető nem allergiás a termékre és betartja a higiéniás szabályokat, akkor jó választásnak gondolom. Személy szerint én a betéteken belül is a lebomlókat javaslom, ma már például komposztálható betéteket is lehet venni.

Személyes tapasztalatom és a visszajelzések is azt igazolják, hogy az intimkehely hiába környezetbarát alternatíva, a legtöbb nőnek nem vált be. Amellett, hogy macerás (akár egy színházban vagy egy repülőúton sem egyszerű a cseréje) még a hüvelyben is kárt okozhat.

A legtöbb kehely ugyanis egy keményebb műanyagból készült tölcsér, ami nyomhatja a hüvely felső részét és folyamatos „idegen test” érzetet kelthet. Fiatal lányoknak kifejezetten nem ajánlanám.” (Én is 5 napig teszteltem a kelyhet, arról hogy nekem mennyire jött be ITT olvashatsz.)

Erzsébet szerint sajnos a menstruációs bugyi sem a legbiztonságosabb megoldás, pláne ha az illető nem tudja a gyakori cserét higiénikusan megoldani. „Nem életszerű, hogy egy fiatal lány, aki egész nap a suliban ül diszkréten bugyit cserélhessen, viszont ha a kelleténél tovább használja, az könnyedén betegségeket is okozhat.”

kehelym.jpg

Dr. Ruzicska Zsolt nőgyógyász is hasonló véleményen van, különösen a egészségügyi részt illetően. "A tapasztalat az, hogy többféle alternatíva létezik” - mondja a doktor úr. „Vannak kényelmi, higiéniai és korosztálybeli szempontok és attól függően, hogy a hölgy melyiket tartja szem előtt, fog dönteni."

Zsolt megfigyelése szerint a nők nagy részének a kényelem és a higiéniai szempontokat a fő tényezők, így a tampon és a betét a legnépszerűbb választás.

A higiénia oltárán a kehely elbukott. Gondoljunk bele: van egy műanyag, ami rátapadva a méhszájra magában tartja a vért. Ezt a műanyagot pedig csak úgy lehet kivenni, ha a hölgy benyúl a hüvelyébe, amiből az következik, hogy szinte az egész kézfeje véres lesz. Erre azért nem sok nőnek van naponta, higiénikusan lehetősége.
Több visszajelzés szerint a kehely felhelyezése fájdalommal járt, ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a hüvely felső harmada érzéketlen ezért csak akkor okoz fájdalmat a kehely, ha rosszul helyezik fel és lejjebb kerül a hüvelyben.

Az orvos szerint ráadásul a természet nem véletlenül  alakította ki úgy a rendszerünket, hogy aminek kell, az távozhasson belőlünk.

A folyó víz mindig tisztább, mint egy tócsa. Akár a kehely vagy a tampon esetében is, ha az tele van vagy megszívja magát vérrel, remek táptalaj a kórokozóknak. Például egy több, mint nyolc órája használatban lévő tamponban a kóros baktériumok már elkezdenek elszaporodni.

És ha már a tamponról beszélünk: a nőgyógyász fontosnak tartja megemlíteni a szeptikus sokk szindrómát, amit a régen a korszerűtlen tamponok anyagában felszaporodó baktériumok okoztak. „Régen ebbe belehaltak a nők. Fontos tudni, hogy ma már modernizálták a tamponok anyagát, így ez a reakció nem nagyon fordulhat elő, ha rendszeresen cserélve van.”

Az én véleményem, hogy a betét még mindig a leghigiénikusabb választás. Aminek ki kell ürülnie, az kiürül, ráadásul nehezebb megfeledkezni róla, mint a tamponról. Nem egy esetem volt már, hogy akár egy átbulizott éjszaka következményeként a tampon bennmaradt, aminek komoly egészségügyi következményei lehetnek.

A nőgyógyász és az intimtorna oktató abban a kérdésben is egyet értenek, hogy egy fiatal lánynak a kehely a legkevésbé jó választás, míg a legjobb a betét. Zsolt szerint a mini tampon sem ördögtől való, különösen, ha egy sportoló fiatalról van szó, aki edzés után vissza tud térni a betéthez.

Egy ilyen példa pedig tökéletes választ nyújt a kérdésre: azt a megoldást kell választani, ami számunkra egyénenként a  legkényelmesebb és leghigiénikusabb. A többi szempont, ahogy a tapasztalat is mutatja, másodlagos. Legalábbis egyelőre.