Neki se mernék állni megszámolni, hányszor kerültem mini összetűzésbe a nagymamámmal az öltözködésem miatt. Nyilván a nadrágjaim - szerinte - mindig szakadtabbak, koszosabbak, vagy hosszabbak voltak a kelleténél, a szoknyáim rövidek, a pólóim vagy túl kicsik vagy túl nagyok, a rettenetes cipőimről pedig inkább ne is beszéljünk, hiszen milyen nő az, aki nem fújja be minden viselés előtt ápolószerrel a lábbelijét, utána pedig nem tisztogatja meg minden este?! És bár ezeknek a tanácsoknak és kritikáknak minimum a 90 százalékával pontosan úgy voltam, mint a legtöbb unoka, azaz egyik fülemen be, a másikon ki, mégis van egy-két dolog, ami valahogy megmaradt bennem.

Soha nem lehet elég meleg ahhoz, hogy kilógjon a derekad!

Nem tudom, pont ez, miért maradt meg ennyire, de olyan rettentő sokszor hallottam a nagymamámtól, hogy öltözködésnél az a legfontosabb, hogy a derekam megfelelően be legyen bugyolálva, hogy néha még nyáron is megfontolom, nem kell-e felvennem a polár-derékmelegítőt. A tanáccsal egyébként a nagyi a kellemetlen megfázásoktól óvott és nem tudom, hogy az ő érdeme-e, de valóban nem volt részem deréktáji fájdalmakban.

Persze néha magam is megszegem a derékmelegítős örök szabályt, bevallom, 25 fok felett van, hogy olyan szettet viselek, amiből - hogy egy nagymamás fordulattal éljek - kilóg mindenem, de az is igaz, hogy hűvös időben biztosan nem fordulhat velem elő, hogy ne öltöztessem fel magam rendesen.

Na, ezért nem szabad felemás zoknit viselni!

Szintén egy egészségüggyel kapcsolatos jó tanács, bár egészen más megközelítésből, mint az előző. Szóval, én egy életre megtanultam a nagymamámtól, hogy a felemás zokni viselése nem azért nem javallott, mert az ember nagyija szívszélhűdést kap tőle, hanem azért, mert mi történik, ha az embert mentővel kell elszállítani és az ápolók meglátják, hogy nem ugyanolyan zokni van rajta?! Igen, ez egy érv, és bár ahhoz nem elég erős, hogy soha ne viseljek felemás zokni, annyira azért hatásos, hogy mikor mégis megteszem, minden alkalommal eszembe jutnak a mentősök is.

Nincs kifinomultabb kiegészítő egy brossnál

Ez a pont kicsit kakukktojás, mert ez nem a fentiekhez hasonló kimondott tanács, hanem csak egy dolog, amit megfigyeltem rajta. Mint a bevezetőben is említettem, az én nagyim nem egy Jane Fonda-szintű nyugdíjas divatdiktátor. Persze mindig odafigyel arra, hogy a frizurája a lehető legtökéletesebben álljon és soha nem menne ki az utcára mackóalsóban, de szerintem soha életemben nem láttam se sminkben, se kifestett körmökkel.

Az egyetlen csajoskodás (hú, de fura ezt leírni róla!), ami eszembe jut vele kapcsolatban, hogy ünnepnapokon mindig visel brosst.

Két kitűzője van, amiket alkalomhoz és ruhához illően váltogat, bennem pedig nagyon megmaradt az a gyerekkori élmény, hogy egy: akkor van ünnep, ha a nagymamám feltűzi a brosst, kettő: valamiért kicsiként ezt tűnt számomra a világ legszofisztikáltabb kiegészítőjének. Úgyhogy él bennem a remény, hogy én is ízléses brosst hordó nagyi leszek egy nap.

+1 A gyűrű nem való a középső ujjra!

A végére pedig egy olyan tanácsot hagytam, amit ugyan nem a nagyanyámtól tanultam, hanem egy másik idős hölgytől, de annyira mély nyomot hagyott bennem, hogy még mindig betartom. Nos, a család egyik barátja volt az asszony - aki egyébként régiségkereskedő volt és aktív éveiben a legelitebb körökben mozgott -, aki egyszer majdnem elájult, mikor meglátta, hogy a középső ujjamon hordom a gyűrűt. Mint akkor megtudtam tőle, ilyet csak a közönséges nők csinálnak, úgyhogy azonnal le is vettem az ékszert és azóta se, soha nem húztam gyűrűt arra az ujjamra.

Fun fact, hogy most mikor ezt a cikket írtam gyorsan rákerestem, ennek a középső ujjas dolognak van-e megerősítése az interneten, de nem találtam. Szóval, szinte biztos, hogy nincs ez kőbe vésve (ahogy semmilyen divatszabálynak nevezett dolog sem), mindenesetre én már biztos, nem fogok a középső ujjamon gyűrűt hordani. Sőt, gyanítom hogy a lányomnak se fogom javasolni, és tartok attól, hogy ha egyszer az unokám kezén meglátom, a szívemhez kapok majd. De persze csak azután, hogy ellenőriztem: rendesen be van-e bugyolálva a dereka és nem felemás zoknit visel-e már megint.