7 kimondatlan illemszabály, amiket mindenkinek be kéne tartania

A körülötted lévőket nem érdekli, hogy miről beszélgetsz telefonon

Ez a probléma tipikusan a mai kor szüleménye. Akár a fodrásznál ülök, akár a közértben állok sorba, mindig sikerül kifognom valakit, aki gond nélkül kiáltja világgá a párkapcsolati gondjaitól kezdve a „rohadék kolléganője” sztorijait is. Ennél csak egy rosszabb van: ha valakire egy étteremben, evés közben jön rá a dumcsizhatnék, így a privát beszélgetés mellé egy adag csámcsogás is jár.

Ne nézegesd mások telefonját!

Bevallom, velem is előfordult már, hogy miközben ültem a moziban és mellettem üzenete érkezett valakinek, beleolvastam. De az, hogy az orrunk előtt van az infó, még nem jogosít fel minket arra, hogy fogyasszuk is az információt, azaz hogy elolvassuk mások üzeneteit, vagy meglessük a viberen érkezett fotót.

Tiszteld meg a veled szemben ülőt, és tedd el a telefonodat!

Még egy telefonálással kapcsolatos illemszabály? Nem véletlenül! Manapság, amikor fél órát nem bírunk ki, hogy ne frissítsük az Instánkat, bárhol vagyunk, szinte már kényszeresen és sokszor ok nélkül nyomkodjuk a készülékünket. Arról nem is beszélve, hogy sokan percenként felveszik a csöngő telefont és így a velük szemben ülőnek sokadszorra kell újrakezdenie a mesélnivalóját. Talán te is ezt csinálod? Akkor gondolj bele: neked mennyire esik jól, ha miközben kiöntöd a lelked valakinek, ő éppen a Facebook státuszával van elfoglalva, vagy azzal, hogy mindenki mással beszéljen telefonon?

A buli végén ne hagyd magára a házigazdát!

Most pedig jöjjön néhány mobilozástól független illemszabály! Mint például, hogy mit ne csinálj, ha jól kibulizod magad valaki más otthonában. Minden házigazda ismeri az érzést, hogy mikor az utolsó vendég mögött is becsukódik az ajtó, milyen nyomasztó a kupihegy. Sokan udvariasságból megkérdezik, hogy segítsenek-e elpakolni, mire a legtöbb házigazda rávágja, hogy „á, hagyjad, pikkpakk összerántom a lakást.” Na, ez az a pont, ahol a sajnálkozó „hát jó” helyett igenis illik mosogatószivacsot ragadni és nekiállni segíteni!

Ne kérdezz embereket a magánügyeikről!

Vannak témák, amiket illik nagyon óvatosan kezelni. Ilyen például valakinek a súlya, az anyagi helyzete, vagy a családi állapota. Még ha a jó szándék is vezérel, akkor sem tudhatod, hogy mikor rákérdezel a szomszédnőnél, hogy „na, és mikor jön a baba?” nem éppen aznap reggel sírta tele a párnáját a sokadik negatív terhességi tesztet látván.

Én és én, és…ÉN!

Reggel összevesztél a barátoddal vagy a munkahelyeden felidegesítettek? Tök jó, ha van olyan barátod, akit fel tudsz hívni, hogy elmeséld neki mi történ, miközben te kiengeded a gőzt. Az viszont már nem annyira baráti, hogy, miután kipuffogtad magad, és megegyeztetek abban, hogy nyilván neked van igazad, szépen elköszönsz, mert vissza kell menned dolgozni. Ha már a másik fél vette a fáradtságot és végighallgatott, akkor az a minimum, hogy megkérdezed, hogy ő hogy van.