Home office: Instagram vs. a kőkemény valóság
„Nem is tudod, mennyire szerencsés vagy, hogy otthonról dolgozol!” - hangzik el gyakran a mondat, miután elmondom, hogy otthonról, a kis kanapémon ücsörögve szoktam írni a cikkeimet. Összességében én magam is kiváltságnak érzem, hogy nem kell ovi után rohanva beesnem az irodába, ahonnan szaladhatok tovább ügyeket intézni, bevásárolni és gyereket begyűjteni. Azt viszont el kell mondanom, hogy a home office sokkal kevésbé csillivilli és zen, mint amilyennek például az Instagramon látszik.
Amikor bepötyögtem az Instagram keresőjébe, hogy #homeoffice, közel másfélmillió találatot dobott ki. Mondanom sem kell, egyik sem hasonlított arra a miliőre, mint ami engem körülvesz. Aztán beütöttem, hogy #homeofficefail... Na, kérem szépen, itt már ismerősebb képekkel szembesültem. Mondhatni, hazataláltam. De hogy mi a különbség az elképzelés és a valóság között? Már mondom is.
1. Elképzelés: Így, hogy magam vagyok, sokkal hatékonyabban fogok tudni dolgozni.
Valóság: Miután egész nap otthon ülök egyedül, nagy a kísértés, hogy olyan dolgokat is csináljak, amik egy irodában eszembe sem jutnának. Legalábbis az esetek nagyon kicsi százalékában tudom elképzelni, hogy a főnököm anyai mosollyal betakargatna, ha ebéd után úgy döntenék, hogy tartok félóra szembehunyós sziesztát az asztalom alatt. Ráadásul egy idő után annyira hiányzik a társaság, hogy hétköznapokon a DPD-s futár érkezése a szociális életem csúcspontja.
2. Elképzelés: Ha jó idő van, az erkélyről is dolgozhatok!
Valóság: Ugye, milyen jól hangzik, hogy miközben dolgozom, magamba szívom a D-vitamint, és még barnulok is egy kicsit? Mint örök hófehérke, tavasszal alig vártam, hogy laptoppal az ölemben kiüljek a teraszra, és csak egy rövidnadrágban napoztassam magam, hátha végre senki nem téveszti össze a lábamat a Pantheon egyik fehér tartóoszlopával. A gyakorlatban ez úgy nézett ki: ha kicsit erősebben sütött a nap, akkor rövidesen az izzadt lábaimon csúszkált a laptop, miközben végig hunyorogtam, hogy lássam a monitort, és a visszaverődő fénytől majdnem kifolyt a szemem. Pont 15 percet bírtam így ki, és az alatt sem voltam különösebben produktív...
3. Elképzelés: Mindennap ugyanúgy fogok felöltözni, mintha munkába mennék.
Valóság: De cuki vagyok, tényleg azt hittem?! Egyem azt a macinacis, lógó pólós szívemet! Jó, nem pizsamában vagyok, de már egy farmert is felesleges kényelmetlenségnek érzek. Ráadásul a gyönyörűen megkomponált, Insta-kompatibilis kontyom is inkább hasonlít egy elhanyagolt verébfészekre, mintsem trendi, de laza viseletre. Sminkelni pedig ráérek, mielőtt oviba megyek a gyerekért. Vagy mielőtt jön a már említett futár. Vagy vízóra-leolvasó. Na jó, ez csak félig igaz, mivel az itthon üléstől állandóan sápadtnak tűnök, ezért, még ha jobb is lenne a bőrömnek, hogy szellőzik, nincs reggel, hogy ne figyelne be az alapozó-korrektor-pirosító szentháromság.
4. Elképzelés: Frissen, egészségesen és változatosan fogok főzni minden nap!
Valóság: Mivel nincs az, hogy „hazafelé beugrok a boltba”, ezért külön neki kell indulnom, ha vásárolni akarok. (Bár legalább rászoktam a hétvégi piacozásra.) Ezért néha a változatos főzés iránti vágy átcsap olyan jellegű kihívásokba, mint a „mit lehet főzni tejből, mirelit zöldségből és kétszersültből?”. De legalább amikor néha munka után mégis sikerül normális, esetleg kétfogásos (!) vacsorával várnom a családot, úgy érzem magam, mint Jamie Oliver és Bill Gates eltitkolt szerelemgyereke.
5. Elképzelés: A közlekedésre szánt időt mozgásra fogom fordítani.
Valóság: LOL. Ha van valami, amit úgy istenigazából nem szeretek magamban, az az állandó halogatásom. Bevallani is szégyellem, hogy hány este fogadtam meg: reggel korábban kelek, félórát mozgok, és utána frissen, felpörögve kezdem a munkát. Helyette mindig találok valami fontosabb teendőt. Most még csak ott tartok, hogy miközben írok, feldobok egy arcmaszkot és egy hajpakolást, hogy elmondhassam, itthon sem hanyagolom el magam, de ez csak nyaktól felfelé jelent némi optikai tuningot.
6. Elképzelés: A Pinterest segítségével szuper kis irodai kuckót fogok csinálni magamnak.
Valóság: Nem csináltam. Az ebédlőasztalnál írok, vagy a kanapén. Sőt, néha az ágyban. Amikor megpróbáltam inspirációt keresni az irodasarkomhoz, csak annyit értem el, hogy a skandináv home office designoktól pillanatok alatt elkalandoztam a sminkelési tippektől kezdve a sütireceptekig, és 20 perc után már a kedvenc webshopom leárazásait böngésztem. Mindezt a kanapén ülve. Munkaidőben.
Kapcsolódó cikkek
Test
Saját magukat buktatták le ezek az influenszerek
"A pózolás lehetséges mellékhatásai: oxigénhiány, két zsibbadt kar, két kiszáradt szem..."
Arc
Az egyik legjobb dolog 2020-ban Kumail Nanjiani őszinte posztja a kigyúrt testéről
„Örülök, hogy most így nézek ki, de már azt is értem, hogy eddig miért nem sikerült soha.”
Stílus
Ezért nagy ügy, ha egy influenszert kétszer látsz ugyanabban a ruhában
Egy időben cikinek számított, ma már egyre menőbb többször ugyanazt a ruhát viselni.
Stílus
Vállalom: hiányoznak a kedvenc influenszereim
Vajon több fel- vagy leiratkozót hoztak a karantén alatti idilli posztok?
Arc
5 dolog, amit a karantén alatt megtanultam a külsőmről
Például azt, hogy sok-sok pénzből és nulla forintból is lehet akném!
Test
Beszólt a kolléganőjének a pasi, hogy ne Zoom-meeting közben szoptasson
Volt, aki támadta, volt, aki egyetértett a férfival.