5 dolog, ami megváltozott az életemben, amióta jógázom

Ha megkérdezel bárkit, aki jógázik, hogy szerinte mi is a jóga, nagy valószínűséggel eltérő válaszokat fogsz kapni. Az viszont biztos, hogy sokkal több, mint testgyakorlás. Itthon leginkább csak az ászanázással (jógapózok gyakorlásával) találkozhatsz, azonban a jógához a különböző légzőgyakorlatok és a meditáció is hozzátartozik. A végső célja a szenvedéstől való megszabadulás, de ebbe most nem mennék bele jobban... Nem szeretnék senkit sem meggyőzni, egyszerűen csak megosztom veled, hogy nekem miben segített – aztán eldöntöd, hogy szeretnél-e belevágni vagy sem.

 

 

Eredetileg a hátfájásom miatt kezdtem el jógázni – egyrészt van egy enyhe gerincferdülésem, másrészt ülőmunkát végeztem, úgyhogy elég kis csofi voltam... Kipróbáltam többféle mozgásformát, de valamiért egyik sem jött be igazán. Egy jógaóra alatt (több irányzat van, én most leginkább a hatháról írok) általában az egész testet átmozgatjuk, és egyaránt erősítünk, valamint nyújtunk. Ezáltal szépen-lassan megerősödött a lábam, a hátam, a hasam, a karjaim, és a hátfájásom is enyhült. Az érzést nem tudom jobban szemléltetni, mint azzal, hogy az egész testem jobban „tart”. Az pedig csak egy pozitív mellékterméke mindennek, hogy sokkal tónusosabbak lettek az izmaim, formálódott a lábam és a hasam, a beesett vállaim pedig mostanra szép csúcsosak lettek. Persze ez egy nagyon hosszú folyamat rendszeres, olykor napi szintű gyakorlással, de hiszem, hogy bárki elérheti a változást.

 

 

A jógaórákon nagyon sokszor azzal szembesülök, hogy az embereknek nincs testtudata. Nem tudják, mire képes a testük, és hogy tudják azt a saját szolgálatukba állítani. A jógában számtalan olyan póz van, ami ezt fejleszti, és időről időre megtapasztalhatod, hol vannak a határaid, mi az, ami jól esik a testednek és mit kerülj. Az, hogy a testtartásom látványosan javult azóta, csak egy dolog. Szó szerint sokkal biztosabban állok a lábamon, finomabbak lettek a mozdulataim és az egyensúlyérzékem is fejlődött.

 

 

A jógában a pózok felvételét, kitartását összekötjük a légzéssel, és a figyelmet, a tekintetet is egy fix pontra kell rögzíteni. Lényegében igába hajtjuk az egész testünket és az elménket – persze az elején ez baromi nehezen ment, sőt, néha még most is kibillenek, de az biztos, hogy sokkal nyugodtabbá vált az elmém és sokkal jobban tudok koncentrálni a mindennapokban.

 

 

Szó szerint lelassultam, amióta rendszeresen jógázom, és ezt most értsd jól – előtte zsizsegő, kapkodó, mindig késésben lévő lány voltam, azóta pedig tudatosabb és lényegesen nyugodtabb vagyok. A megfelelési kényszerem is enyhült, miközben nőtt az önbizalmam. Az élet minden területén magabiztosabbá váltam, és elfogadtam, hogy ha valami nem a terveim szerint alakul, az nem a világvége. Az, hogy sokkal jobban kezelem a stresszt, már teljesen természetessé vált. A másokkal való kapcsolataimban is nézőpontot váltottam, már nem próbálom ráerőltetni az akaratomat valakire, hanem keresem a kompromisszumot. 

 

 

Régebben hajlamos voltam a körülmények áldozatának tekinteni magam, és hosszú-hosszú ideig beburkolózni az önsajnálatba. Most már úgy érzem, hogy ahogyan a testemet és az elmémet irányítom a jóga alatt, ugyanúgy képes vagyok irányítani a saját életem alakulását. Egyszerűen átrendeződtek bennem a prioritások, és – még nem állítom, hogy 100%-ban, de – elfogadom magam úgy, ahogy vagyok.