„A fatorexiáról (más néven megarexiáról) elég kevés információ áll rendelkezésre. Azt sem igazán tudni, hogy hány érintettje lehet”- mondja Petrusán-Molnár Dalma pszichológus. Hozzáteszi, hogy míg a kóros soványságot jelentő anorexiát a táplálkozási zavarok körébe soroljuk, addig a fatorexia a testképzavarok közé tartozik.

Itt különös módon pont a túlzottan pozitív önbecsülés és optimizmus járul hozzá a hízáshoz, és az egyre romló egészségi állapothoz.

Egy fatorexiás ugyanis egészségesnek és vékonynak érzi magát, és ha be kéne lőnie a súlyát, akkor a BMI (testtömeg) indexen az 'átlagos' tartományt jelölné be. Hiába az egyre szűkebb nadrágok, rosszabb fizikai állapot, akár mások véleménye - belenéz a tükörbe és úgy érzi, minden rendben van a testével.

Sarah Birddel is így történt. Miután az orvosa megmutatta neki, hogy a mérleg nem hazudik, és nemcsak, hogy túlsúlyos, de veszélyesen elhízott, Sarah hazament, és több internetes BMI-generátorba is beírta az adatait, hogy ellenőrizze, biztosan ugyanazt az eredményt kapja-e. Ezután levetkőzött, odaállt a tükör elé, és évek óta először jól szemügyre vette magát. Nemcsak a helyes pofiját, a szépen belőtt haját, a tökéletesre manikűrözött körmeit, amikre az évek alatt fókuszált, hanem a testét is. És a látvány megdöbbentette...

Azóta sikerült lefogynia (saját bevallása szerint sosem lesz vékony, de legalább már nem elhízott, csupán enyhén túlsúlyos) és a nagy felismeréséről, a fatorexiáról, az önbecsapásról, és a saját fogyásának történetéről könyvet is írt. Ennek a könyvnek köszönhetőn ma már a fatorexia is feljegyzett testképzavarnak minősül. 

A fatorexia kialakulásának okát leginkább a jojó-effektushoz kötik, mely során a diétába kezdő, majd a leadott kilókat, vagy még annál is nagyobb súlyt visszahízó ember már nem tudja követni a súlya változását, alakulását. Közben magát folyamatosan olyannak látja, mint amilyen akkor volt, mikor a legvékonyabbra sikerült fogynia a diétája alatt.  A legnyilvánvalóbb tünet, ha az illető nem figyel az egészséges táplálkozásra és hajlamos össze-vissza enni, leginkább gyorskajákat, édességet, miközben meg van róla győződve, hogy kiegyensúlyozottan étkezik.  

A fatorexiás gyakran "lepelruhákat" hord,  amik eltakarják a „problémát”, vagyis a súlyát, és egy-egy ruhadarab vásárlása után is egyből kivágja a méretet jelző címkét, hogy ne kelljen szembesülnie a saját méretével, kerüli az egész alakos tükröket, és egy próbafülkében is inkább az arcára fókuszál.

 A szakember szerint a fatorexia kezelése több okból kifolyólag is nehézkes. Először is, mivel évről évre növekszik a túlsúlyos emberek száma, nehéz kiszűrni, hogy ki az, aki észre sem veszi, hogy gond van a súlyával. Másodszor, sokan csak akkor mennek orvoshoz, ha már cukorbetegek lettek, vagy valamilyen szívproblémájuk alakult ki az extrém túlsúly miatt - ilyenkor pedig már nehezebben visszafordítható a folyamat.

Hogy mit tehet, aki gyógyulni szeretne? A fatorexia is gyakran társulhat szorongással, depresszióval vagy hangulatzavarral is, a kezelés során tehát fel kell térképezni a háttérben álló okokat. Az életmódváltás is elengedhetetlen, és a kezelés általában akkor működik, ha szakpszichológust, mozgásterapeutát, dietetikust és belgyógyászt is bevonnak.