Én már annyi csodadiétáról olvastam a neten (és annyit ki is próbáltam), hogy egyre szkeptikusabban állok hozzájuk - ami nem baj, hiszen jobb, ha nem ugrok fejest egy újabb felesleges diétába. Viszont az idei év slágere egy picit másnak tűnik: egyrészt van benne logika, ami már alapból megkülönbözteti a többitől (hiszen a test természetes, orvosilag alátámasztott ritmusához alkalmazkodik), másrészt kíméletesebb (egy military-diétánál például biztosan), harmadrészt nem írja elő, mit ehetek és mit nem. Eddig jó. 

A módszer gyakorlatilag a böjtön alapszik - a lényege az intermittent fasting, azaz szakaszos koplalás. Ennek persze van kismillió ága, de az, amiről én a neten rengeteg beszámolót, illetve meglepő fogyásról szóló sztorit olvastam, egy egyszerű szabályon alapul: napi 8-10 órát tölthetsz evéssel, majd 14-16-ot ‘koplalnod’ kell.  

Ez elsőre ijesztőnek hangozhat, de ha jobban belegondolsz, nem akkora tragédia: ha felkelsz mondjuk reggel 7-kor, és vársz 9-ig a reggeliddel és a kávéddal (addig pedig vízzel hidratálsz), akkor este 7-ig jó vagy. Utána viszont bezárul az ablak, újra csak a víz lehet terítéken. Na, erről a módszerről, ennek eredetéről, hatásosságáról kérdeztem meg Huszár Zsuzsa dietetikus, az Étrendező tulajdonosát. 

"Az időszakos böjt pár éve került a köztudatba, és azóta jó pár mutációja előkerült. Ezek azonban nem szakértők fejlesztései, így nem is tekinthetők hivatalosan jótékony hatásúnak" - kezdi Zsuzsa. Bár maga a böjt szerinte jót tehet velünk, persze csak akkor, ha okosan csináljuk: 

Mi is az időszakos böjt? A táplálék megvonása. Megjelenik az összes világvallásban: a muszlim Ramadán egy hónapja alatt csak az éjszakai órákban esznek, akkor is csak bizonyos élelmiszereket. A katolicizmusban a nagy ünnepeket megvonásos időszak követi, a hinduizmusban pedig rendszeresek a holdálláshoz kapcsolódó, kéthetes gabonamentes napok, és a hónaponkénti egész napos böjtök. 

Zsuzsa szerint ez nem véletlen: az emésztés tehermentesítése mellett ugyanis spirituális fejlődést is tulajdonítanak a vallások a megvonásos időszakoknak - ha belegondolsz, ez az akaraterő szempontjából tényleg igaz. Na de mi a helyzet az egészséggel, a fogyással? 

2013-ban a sejtkutatás területén, és az autofágia kutatásáért elért eredményeiért Yoshinori Ohsumi japán tudós kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Az autofágia nem más, mint a sejtek ‘önemésztése’, újratermelődése, a felépülés-lebomlás dinamikus egyensúlya. 

Jogos a kérdés, ami a fejedben most valószínűleg megfogalmazódott: mi köze van ennek a fogyáshoz, és legfőképp az időszakos böjthöz? Zsuzsa elmagyarázta, hogy a szervezetünket alkotó DNS, a fehérjék folyamatosan károsodnak. A megújuláshoz pedig az kell, hogy a sejt mindig újabb és újabb fehérjéket bocsásson ki, és lecserélje a régieket. Az autofágia gépezete arra specializálódott, hogy megkülönböztesse, mi a szemét és mi nem, és amire nincs szükség, azt eltüntesse a szervezetből.

A test akkor öregszik meg, amikor a sejtek már nem tudják megújítani magukat. Ez a folyamat felelős a különböző betegségekért és rengeteg esetben a hízásért is. De hogyan lehet előidézni az autofágiát, a sejtek megújulását, mindezek ellenszerét? 

Dr. Yoshinori kutatása szerint a szervezet autofág mechanizmusait egy dolog biztosan beindítja: a 18 órás böjt. Egyszer egy héten el kell tölteni 18 órát étkezés nélkül. Ez alatt az ‘ablak’ alatt a sejtek felszabadulnak az emésztéssel járó feladatok alól, és be tudják indítani az öngyógyító folyamatokat.

Zsuzsa szerint, ha szeretnéd te is élvezni az autofágia előnyeit, nagyjából annyi a dolgod, hogy egy héten egyszer este 6 után már nem eszel másnap délig. Vagy este 8-tól másnap kettőig, ez mindegy. Persze, ha olyan betegség áll fenn, mely esetében ez ellenjavallt (például inzulinfüggő cukorbetegség), akkor csakis orvosi konzultáció után érdemes kipróbálni ezt a fajta böjtöt. De Zsuzsa kiemeli, hogy amennyiben például inzulinrezisztenciáról vagy kettes típusú diabéteszről van szó, kifejezetten sokat segíthet a módszer, mert javítja a sejtek inzulinérzékenységét. 

Ennél a pontnál nyilván beugrott a kérdés, hogy akkor azzal még többet segítek magamon, ha mondjuk heti egy napot egyáltalán nem eszem? Zsuzsa szerencsére lebeszélt erről: 

Sokan vannak úgy vele, hogy szeretnek rádobni még egy lapáttal, hátha akkor duplán hatásos az eredmény. Ez az időszakos böjt autofág folyamataira egyáltalán nem igaz. Egyedül a 16-18 órás ablak hozza a klinikai eredményeket: az egészségesebb emésztési folyamatokat, a fogyást, a jobb közérzetet. 

Jó tudni, hogy a túlzásba vitt böjt már inkább hülyeség, mint kitartó és okos megoldás. Viszont az a módszer (tehát a cirkadián ritmuson alapuló diéta), amit az elején ismertettem, kicsit más: a használói azt javasolják, hogy minden nap iktassunk be egy 14-16 órás szünetet, és 10-12 órán át együnk. Kíváncsi voltam, Zsuzsának mi a véleménye erről az ágról. 

Van számtalan továbbfejlesztett elképzelés, amelyek javítanak az egészségi állapoton, az időszakos böjt ezen ága ilyen. Ettől lehet fogyni, erősödni, a máj, a vese, az emésztőrendszer tehermentesítésére tökéletes. Az autofág folyamatok viszont csak a 18 órás ablaknál jelentkeznek. 

Magyarul, ha csak fogyásra használnád a módszert, a 8-10 órás evési fázist felváltó 14-16 órás "koplalási ablakkal", nagy valószínűséggel jó eredményeket fogsz elérni, jobb lesz a közérzeted, beindul a fogyásod (persze azért az sem mindegy, mit,és mennyit eszel). De ha szeretnéd lassítani az öregedési folyamatokat, és hosszabb távon gondolkozol, Zsuzsa szerint érdemes beiktatnod a heti egy, 18 órás böjtöt. Ez alatt ízesítetlen teát és vizet fogyaszthatsz, de ha nem bírod, reggel egy csésze növényi tejes kávé és egy kevés párolt zöldség (brokkoli, cukkini) is beleférhet szerinte.