Vannak dolgok, amiket a legtöbben eleve tudnak, de a védőnő is rögtön az első találkozáskor is elmondja őket a kismamáknak: bár a testmozgás terhesen kimondottan ajánlott, a hasizmokat terhelő gyakorlatokat ilyenkor parkolópályára kell tenni, de nem ajánlott a túl forró fürdőben lubickolás sőt még a legtöbb masszázs sem, ahogy a nyers hús is tiltólistára kerül, a tengeri herkentyűkkel, csípős, nagyon fűszeres ételekkel pedig szintén óvatosan kell bánni. Mi éppen a terhességem elején költözködtünk, így az új lakás nagytakarítását már amennyire lehetett, igyekeztünk természetes tisztítószerekkel megoldani, mert nyilván a vegyszerek belégzése sem kimondottan szerencsés ilyenkor. De bevallom, arra, hogy bizonyos szépészeti kezelések is károsak lehetnek, egyáltalán nem gondoltam, sőt.

Hála a magasságosnak mindeddig teljesen problémamentes a terhességem, az egyetlen igazán kellemetlen tünet, amit tapasztalok, az a rettenetes fáradtság, ami miatt viszont gyakrabban nyúltam az ilyen-olyan pakolások, maszkok és fáradtságot űző krémek után, meg bevallom, jól is esett ezek alatt pihengetni kicsit napközben.

Egyik reggel is betettem egy szem alá való, frissítő arcmaszkot a hűtőszekrénybe, hogy délután majd jól meglepjem vele magamat, amikor szembejött egy cikk az interneten arról, hogy mennyi olyan anyag van a kozmetikumokban, pipereholmikban, amelyek akár rendkívül kis mennyiségben is súlyos károsodást okozhatnak a magzatnál, ha az anya szervezetébe bekerülnek.

Bizonyos testápoló krémekben ftalátok lehetnek, amelyek állatkísérletekben a cikk szerint fejlődési rendellenességeket okoztak. Remek, gondoltam, az életben nem használtam még annyi testápolót, mint mióta várandós vagyok, és nyúlik a bőröm. Formaldehid lehet a körömlakkban (te jó ég, éppen tegnap lakkoztam…), magzatkárosító színezőanyagok a hajfestékben (mázli, hogy pár éve visszatértem a természetes hajszínemhez), de talán ami a legdöbbenetesebb volt, hogy a retinol magzatkárosító hatásáról is rengeteg cikket találtam. Igen, arról, amivel tele vannak nyomva a szemkörnyék-ápoló krémek, és ami nekem is délutáni kényeztetésként pihent éppen a hűtőmben.

Az első gyerekes kismamák kötelező mini pánikrohama után azért erőt vett rajtam a józanabbik énem, és arra gondoltam, hogy arról is legalább ezer, tudományosan hangzó cikket találok az interneten, hogy az egyébként lapos Földet katakombák mélyére bújt gyíkemberek irányítják egy szimulációs játékon keresztül, szóval talán mégsem kellene egyből kémiai védőfelszerelést öltenem, és kidobálni mindent, amit a fürdőszobában találok. Előbb inkább megkérdezek valakit a témában, aki nem az interneten, hanem egy orvosi egyetemen szerezte a tudását.

terheslaptop (1).jpg

Dr. Márkus László szülész-nőgyógyász szerint a helyzet azért ennyire korántsem ijesztő, és a legtöbb kozmetikai készítmény biztonsággal alkalmazható a várandósság alatt is.

A retinol ugyan valóban teratogén (azaz a magzat fejlődése során annak genetikai állományában rendellenességet okozó) vegyület, de ez a vényköteles, rendszeresen alkalmazott, nagyobb dózisú retinol-tartalmú készítmények esetén fontos. Ezek alkalmazására egyébként jól bevált protokoll létezik, és valóban csak akkor írnak fel ilyen gyógyszert az orvosok fogamzóképes korú nőknek, ha a terhességet kizárták, illetve ha nem is tervez a páciens éppen családalapítást. Ugyanez igaz a parabénokra is, amelyek ugyancsak gyakori összetevői kozmetikai készítményeknek, de akárcsak a retinol esetében, itt sem mindegy, hogy szájon keresztül, esetleg vénásan adagolják a készítményt, vagy csak bőrön keresztül, alig néhány milliméteres mélységig szívódik fel a vegyület, és természetesen lényegesen kisebb dózisban, mint egy rendszeresen szedett gyógykészítményből. Így ugyanis a vegyületek alkalmazása várandósan sem ellenjavallt.

Hogy mekkora az a mennyiség, amely már befolyásolhatja a magzat fejlődését, és mi az, ami még biztonsággal alkalmazható, arra pontos adatok állnak a rendelkezésünkre.

Az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ajánlásaihoz nagyon sokan igazodnak az egész világon, az EU ajánlásai is nagyjából egybe esnek ezekkel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyon szigorú minőségbiztosítási protokollon esik át minden kozmetikum, a folyamatos vizsgálatoknak, kísérleteknek köszönhetően tudható, ha valamilyen készítmény használata nem javallott a terhesség alatt, és ezt fel is tüntetik a csomagoláson.

Állatkísérletek alapján egyébként elmondható, hogy a bőrön keresztül felszívódni képes retinolnak körülbelül 30-szorosára van szükség ahhoz, hogy az valóban káros lehessen a magzatra nézve. Nyilván az állatok anyagcseréje, bőrének vastagsága eltér az emberétől, de az azért így is látszik, hogy a retinol tartalmú, vény nélkül kapható krémek a vénásan vagy szájon át alkalmazott retinollal szemben nem jelentenek veszélyt.

Léteznek persze kirívó esetek – elég csak thalidomide hatóanyagú gyógyszerre gondolni, amelyet 1957 és 1961 között kifejezetten ajánlottak várandós nőknek, majd később kiderült, hogy összesen 120 000 csecsemő esetében okozott súlyos fejlődési rendellenességet, végtaghiányt – de ezeket az egyéni tragédiákat nem kisebbítve is elmondható, hogy matematikailag minimális ma az esélye annak, hogy például egy kozmetikai hatóanyagról kiderüljön, hogy valamilyen, korábban nem ismert magzatkárosító hatással bírna.

Ugyanígy nincs olyan tudományos adat, amely alátámasztaná a hajfestés vagy például a körömlakkozás magzatra káros következményeit, ugyanakkor dr. Márkus László hozzáteszi: a cél a várandósság kockázatának minimalizálása, ami már nem kizárólag patikamérlegen számítható, igen-nem jellegű orvosi probléma, hanem szubjektív kérdés. A teratogén hatások és a genetika mellett ugyanis a várandósságnak van egy nem elhanyagolható lélektani, attitűdbeli oldala is, ami ilyenkor akár többet is nyomhat a latba, mint a tudomány szava: vannak kismamák, akik egyéni mérlegelés alapján úgy ítélik meg, hogy a bevizsgált kozmetikai szerek alkalmazása egy vállalható kockázat, mások a teherbeeséskor vagy akár már a baba tervezésekor teljes életmódváltáson mennek át.

Bár a két döntés között – legalábbis a kozmetikai szereket tekintve – érdemi különbség nincs a rendelkezésünkre álló adatok alapján, az orvos megjegyzi, hogy ha a kismamának ez egyfajta biztonságérzetet, megnyugvást ad a várandósságával kapcsolatban, akkor semmiképpen nem káros a dolog.

Sőt ez a szemlélet elősegíthet más, valóban fontos életmódbeli változásokat is, például a dohányzás elhagyását, az éjszakázás felfüggesztését vagy a kiegyensúlyozottabb táplálkozásra való törekvést, így a nőgyógyász szerint akár támogatni, megerősíteni is lehet ezeket a döntéseket, ha azzal összességében a várandós nő és a magzat harmóniáját segítik elő.

Pánikolni tehát nem kell, és az orvos szerint egészen nyugodtan beledughatod a kilakkozott ujjaidat a ránctalanító krémedbe minden reggel, nem teszel vele kárt a babádban. Ugyanakkor nem szabad ledorongolni azt az ismerősödet sem, aki a várandóssága hírére hátat fordított a kozmetikusnak és a fodrásznak, és az arckrémeit is hét lakat alá zárta: kismamának lenni, egy fejlődő életért felelősséget vállani ugyanis lelkileg is megterhelő feladat, amivel sokan sokféleképpen birkóznak meg. Ha valakit az nyugtat meg, hogy bizonyos kozmetikai készítményeket mellőzni fog a következő 9 hónapban, és ez a nyugalom megéri neki bizonyos korábbi szokásai feladását, akkor ő meg valószínűleg ezzel teszi a legjobbat önmagának és a gyermekének is – még akkor is, ha a tudomány jelen állása szerint a szemránckrémekkel sincsen semmi gond.