„Nem a tányér tehet róla, ha sokat zabálsz, és nem férsz bele a nadrágodba”

A napokban olvastam a hírt, miszerint a Macy’s (az USA egyik legnagyobb áruházlánca) piacra dobott egy olyan étkészlet-kollekciót, ami vicces (vagy legalábbis annak szánt) grafikákkal mutatja be, hogy mikor ittál vagy ettél túl sokat. Van köztük viszkis pohár, ami csíkkal jelzi, hogy a megivott mennyiségnek „tűzijáték” vagy” „szemétégetés” hatása lesz-e, és borospohár, ami szintén csíkkal mutatja, hogy „cukira” vagy „túl huncutra” ittad-e magad. Ezek mellett pedig ott vannak a nagyon problémás tányérjaik.

Úgy, mint a poharaknál, itt is körökkel jelzik, hogy eleget, vagy túl sokat ettél-e. Ha a megengedett (de ki által is megengedett?) körön belül eszel, akkor jöhet a pasta, ám ha kicsit többet szedsz, akkor neked már csak a basta jár ,vagyis: elég, ne egyél többet! Ennél is bántóbb a „farmeres” dizájnnal készített verzió, ami azt mutatja: ha keveset eszel, akkor fel tudod venni a skinny farmeredet, ha kicsivel többet, akkor a kedvenc farmeredet, ám ha a jelölésen is túl eszel, akkor te már csak az anyukanaciba tudod belepasszírozni magad. Ez ellen pedig már többen felszólaltak.

Például azok az anyukák, akik hónuk alatt az újszülöttjükkel próbálnak regenerálódni, és pont nem arra van szükségük, hogy bárki is célozzon rá, hogy a lelógó hasukat maguknak, és a túl nagy adag spagettinek köszönhetik, (még akkor is ha ez csak a farmer típusának szerencsétlen neve). Vagy azok a nők, akik küldik szeretettel a középső ujjukat azoknak, akik szerint az, hogy gyerekük van, tuti egyet jelent a slampossággal, és biztos tojnak rá, hogy néznek ki. Végezetül pedig nők és férfiak ezrei, akik akár gyerekkori traumák, akár bármi más miatt étkezési zavarokkal küzdenek.

Nem csoda, hogy a cég Insta oldalát elárasztották a kommentek. Sok egymást támadó, és együttérzést nyomokban sem tartalmazó megjegyzés érkezett, amik ledermesztetettek: 

- Imádom, milyen kár, hogy az embereknek nincs humorérzékük!
- Nem a tányér tehet róla, ha sokat zabálsz és nem férsz bele a nadrágodba.
- Elegem van a sok érzékeny nőből, ha nem tetszik nekik a tányér, ne nézegessék.

Magyarul, ha nem tetszik, ne nézz oda, ne vedd meg és különben is, minek mész be a boltba? Ezzel a hozzáállással pedig mintha már találkoztam volna valahol... Amennyire jó érzéssel tud eltölteni, amikor az ön- és mások elfogadásával kapcsolatban előrelépéséket látok, annyira el tud szomorítani, hogy mindig van valami negatív utórezgés.

Az, hogy a cég hibázott-e, nézőpont kérdése: van, aki szerint igen, és van aki szerint nem. Van, akinek görcsbe rándulna a gyomra, ha egy ilyen tányért tennének elé és van, aki jópofának tartja. De mi lenne, ha ahelyett, hogy egymást bántanánk, megpróbálnánk megérteni, hogy mindenkinél más csapja ki a biztosítékot? Mi lenne, ha az a bizonyos kör nemcsak egy tányér dizájnján tágulna, hanem mondjuk például a megértésben és mások elfogadásában is?