A hátrányos megkülönböztetésnek számos arca van. A bőrszín, vallás, származás, szexuális orientáció és a gender alapú diszkrimináció csak a legismertebbek közé tartoznak, ám sajnos a kirekesztés palettája ennél is szélesebb. A diszkriminációk egyik kevésbé ismert fajtája például a lookism, azaz a lookizmus is, amiről bár ritkábban hallunk, mégis él és virul miközben emberek tömegeinek teszi tönkre az életét.

A lookizmus a külsőn alapuló diszkrimináció neve, az olyan hátrányos megkülönböztetésé, amikor valakit azért ér kirekesztés, mert a megjelenése nem felel meg a társadalmi szépségsztenderdeknek. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek egy ember életére, többek között az is, hogy a munkaerőpiacon nehézségekbe ütközik.

Számos tanulmány vizsgálta az összefüggést a külső és a siker között, így derült ki, hogy azok akiket a társadalom “szépnek” könyvel el nagyobb eséllyel kapnak meg jó állásokat, magasabb a fizetésük és a karrierjük is jobb eséllyel fejlődik.

Egy kutatásban például arra kérték a résztvevőket, hogy nézzenek meg két önéletrajzot és az alapján döntsék el, kit hívnának be állásinterjúra. Mint kiderül, amennyiben mindkét CV jó volt, az alanyok mindkét jelöltet behívták volna, ám azokban az esetekben, mikor az önéletrajzok viszonylag közepesek voltak, akkor a legtöbben a vonzóbb pályázót hívták volna be. (Ma már egyre több helyen - pont emiatt - fotó nélküli önéletrajzokat kérnek be a munkáltatók.)

A lookizmus persze a fizetésekben is könnyen tetten érhető. A Chicagói Egyetemen készült kutatás a témában, ami arra jutott, a szép nők átlagosan 8 százalékkal többet kereshetnek, mint a kevésbé szépnek tartott társaik, a férfiak esetében pedig ez a szám 4 százalék.

lookism bent.jpg

Ám nem csupán egy ember életére lehet hatással a lookizmus, hanem akár egy országéra is. Mint arra egy finn kutatás rámutatott, a szépnek tartott politikusok akár 20 százalékkal több szavazatot is gyűjthetnek, mint a kevésbé megnyerő külsejű ellenfeleik.

Az egyetlen terület, ahol a szépség hátrányt jelenthet, a tudományos pálya. A Cambridge-i Egyetem tudósai állapították meg azt, hogy bár, egy vonzónak tűnő tudóst szívesebben hallgatunk és jobb eséllyel olvassuk el az írásait, minél jobban néz ki, annál kevésbé tartjuk kompetensnek.

Az egész lookizmus hátterében egyébként többek között a halo-effektus, azaz a holdudvarhatás húzódik. Ez egy kognitív torzulás, mikor valamilyen benyomás alapján következtetünk egy ember, tárgy, dolog további tulajdonságaira. Vagyis, ha valaki elsőre a külseje alapján nem szimpatikus, azonnal negatív dolgokat feltételezünk róla, és fordítva. Abban pedig, hogy lookizmus ilyen méreteket ölthet nagy szerepet játszanak a filmek és reklámok, amik az átlagember számára megugorhatatlan elvárásokat támasztanak.

Szerencsére azért van remény, az elmúlt években lassanként elindult egy folyamat az egészségesebb testkép és a standardoktól eltérő külső elfogadása felé. Ám nagyon hosszú időbe telik majd mire, a már az ókor óta bennünk élő szépséggel kapcsolatos sztereotípiákat képesek leszünk legyőzni.