Nagyjából egy éve több külföldi weboldal is lehozta egy új kutatás eredményét, miszerint kevesebb esélyed van elnyerni egy melót, ha túlsúlyos vagy. Szerintem ez egyrészt azért (is) rendkívül megdöbbentő, mert 2019-et írunk, másrészt egy csomó elképesztően inspiráló, a pozitív testképet képviselő nő és férfi tágítja a látókörünket a közösségi médiában nap mint nap. De a tények magukért beszélnek.

A kutatásban HR-eseknek kellett jelentkezőket értékelniük, és a résztvevők 21%-a titulálta nemes egyszerűséggel 'lustának' a legtöbb súlyfelesleggel jelentkező nőt. 

Mi volt a többiek véleménye ugyanerről a jelentkezőről? További 21% illette őt a "nem professzionális"-jelzővel. Összesen az interjúztatók 18%-a látott benne valamiféle potenciált. És ami a legszörnyűbb: mindössze 15.6%-uk gondolkodott egyáltalán el azon, hogy felvenné-e a nőt az adott pozícióra. A többiek azonnal kizárták.

De egy 2015-ös brit tanulmány sem kecsegtet sok jóval: 1000 munkaadót vizsgálva derítették ki, hogy a HR-eseknek több mint a fele nem hajlandó túlsúlyos jelöltet felvenni. 

Persze vannak esetek, amikor a pluszkilók már tényleg a munka (és az egészség) rovására mennek, de azért ezt a mértékű általánosítást kicsit túlzásnak érzem. Vajon egy magyar multi állásinterjúján elutasítanák például Tess Hollidayt? Vajon őt is lustának titulálnák?

Miután végigolvastam a statisztikákat, és túl voltam a kezdeti sokkon, úgy döntöttem, nem hagyatkozom csak és kizárólag néhány kutatás megbotránkoztató eredményeire. Inkább megkérdeztem két tapasztalt magyar szakembert, hogy mit gondolnak a témáról. Kiss Vera HR-es így nyilatkozott, miután elolvasta az első kutatást: 

Ami nálam számít, az nem a kinézet, sokkal inkább az energia, a lendületesség. Ha látom, hogy valaki nagyon lassan látja át a dolgokat, lassan mozog, beszél, azt valószínűleg nem fogom annyira értékelni. De ez nem a pluszkilóktól függ, ez temperamentum.

De Verának is van sztorija plus size-munkavállalókkal: 

Dolgoztam olyan helyen, ahol a hiring managerem túlsúlyos volt, viszont olyan energiával bírt, hogy egy pillanat alatt csatarendbe állította az egész csapatot. Korán reggel megjelent bárhol, ahol szükség volt rá. Szóval róla nem lehetett azt állítani, hogy lusta lenne. Az egyik partnerem is plus size volt, az ő lassúságától és szétszórtságától viszont megőrültünk. A túlsúly hátterében nyilván állhat egy csomó minden, és nem a HR-esnek kell pálcát törnie a munkavállaló felett. Sajnos szerintem is sanszos, hogy van ilyen jellegű diszkrimináció a munkahelyeken itthon, de nálam a testsúly nem szempont.

Bár szomorú hallani, hogy ez valóban egy létező jelenség, azért azzal jó szembesülni, hogy bőven akadnak jó fej HR-esek itthon. Hantos Flóra HR-szakember például személyesen még nem tapasztalt olyan esetet, hogy pusztán a súlyfelesleg miatt esett volna el a pozíciótól az egyébként professzionálisan alkalmas jelölt. Ennek ellenére Flórának is meggyőződése, hogy ez egy létező probléma: 

Nem lehet elmenni amellett, hogy egy előítéletekkel teli világban élünk. Bizonyára vannak olyan munkakörök is, ahol a túlsúly alapvetően kizáró ok lehet, hiszen egészségügyi okok is meghúzódhatnak a háttérben. (Ilyenkor a munkavállaló lehet, hogy bizonyos pozíciókat nem tud ellátni.) Illetve azon szakmák, amelyek kizárólag a külső tulajdonságokra építenek (pl. modellkedés), természetüknél fogva "kiejthetik" a súlyfelesleggel rendelkező jelentkezőket. 

Flóra viszont megfordítja a dolgot, szerinte a papírforma szerinti "szép külső" is okozhat hátrányokat: 

Érdekes, hogy nem csupán a túlsúly lehet akadály, de a makulátlan, az elvárásoknak elvileg megfelelő külső is. Több tanulmány szól arról, hogy egy kifejezetten dekoratív külsővel rendelkező nő önéletrajzát előbb szórják ki, mint mondjuk egy férfi kollégáét.

Érdekes meglátás, erre sosem gondoltam még, de ez is benne van a pakliban. Nyilván minden attól függ, hogy mi az adott munkakör, ki válogatja ki az önéletrajzokat, és milyen képet fest le magában, amikor az új munkaerőt elképzeli. Flóra adott egy hasznos tippet: 

Amikor munkát keresel, és bármilyen okból kifolyólag félsz az előítéletektől, érdemes inkább fénykép nélküli önéletrajzot küldened. Hagyd, hogy a tapasztalatod magáért beszéljen!