Országonként, vízminőségenként, karbantartási munkálatonként és tengerösszetételenként változik, hogy mi van abban a vízben, amiben hűsölsz. Egy dolgot azonban érdemes globálisan megvizsgálni: hogyan hathat a bőrödre az adott víz, és mit érdemes úszás előtt/után bevetned, hogy teljesen egészséges is maradjon. Kezdjük a medencéknél!

Az tiszta sor, hogy a klór - ami minden édesvízi medencében ott kell, hogy legyen - nem a bőröd legjobb barátja. 

Persze jobb, hogy van, mintha nem lenne: azért használják ugyanis, hogy megelőzzék az egészségre káros baktériumok elszaporodását a vízben. De sajnos megvannak a maga hátrányai, főleg, ha a bőröd egészségét nézzük. 

medence-bor.png

A Well+Good magazinnak nyilatkozó bőrgyógyász, Dr. Loretta Ciraldo szerint azért problémás dolog a klór, mert nagyon könnyen rátapad a bőrre, és borzasztóan nehéz teljesen lemosni. Lehet, hogy te úgy érzed, a csobbanás utáni zuhany megoldott mindent, de szinte biztos, hogy ilyenkor még jókora mennyiség ott marad belőle a bőrödön. Ezért van az, hogy úszás után pár órával (ha nem fürdesz le alaposan) feszülő érzést tapasztalsz a karodon, lábaidon, hasadon, arcodon. A szakértő szerint a klór - pont azért, mert ennyire tapad – nagyon szárít, az arra érzékenyeknél pedig könnyen okozhat irritációt. 

Elveszi a bőr védekezőképességét, így nemcsak a fertőzéseknek, aknénak, és korai ráncoknak, de a szabadgyökképződésnek is kedvez - nyilatkozta a bőrgyógyász. 

Nem kell megijedned, ez nem azt jelenti, hogy a sok medencézésnek minden esetben pattanás, irritáció, vagy valami rosszabb kimenetel a vége (gondolj csak az úszókra, akik napi 6-8 órát vannak vízben), de azért érdemes tudni, hogyan előzd meg a bajt. Először is próbáld megtudni a klórkoncentráció mértékét ott, ahol fürdőzni fogsz. Az ideális érték 0.3 és 0.7 mg/liter között van, ha ettől jelentősen eltér, akkor nem ajánlott sokat tartózkodnod a vízben. Csobbanás után pedig mindig zuhanyozz le alaposan, lehetőleg kíméletes, természetes, ápoló tusfürdővel! A szakértő azt javasolja, hogy ezt követően tápláld a bőröd, amennyire csak tudod – a C-vitaminos termékek ilyenkor aranyat érhetnek magas antioxidánstartalmuk miatt. 

Egy másik bőrgyógyász, Myriam Zaoui Malka szerint az is szuper megoldás lehet, ha kensz magadra egy vékony réteg kókuszolajat egy órával pancsolás előtt, így nem tud rád ragadni annyi klór. 

Bár ezzel nekem vannak fenntartásaim (biztos jó az, ha olajfoltot hagyok magam után a vízben? és társai), de el kell ismerni, ésszerűnek hangzik. Lehet, hogy ki fogom próbálni. 

De mi a helyzet a tengerekkel, óceánokkal? 

tenger-medence-hatasa-borre.png

Azt már jó ideje lehet tudni, hogy a sós víz aranyat ér (nekem például fantasztikusan hat a pattanásos bőrömre): fertőtlenít, ásványi anyagokkal, aminosavakkal, vitaminokkal van tele. Dr. Ciraldo szerint rengeteg gyulladásos folyamatra, bőrproblémára megoldás lehet a rendszeres tengeri csobbanás. 

De van egy-két hátránya is a sós víznek. Ha voltál már tengerparton, és nem zuhanyoztál le úszás után, lehet, hogy te is tapasztaltad már, hogy néhány perc után olyan, mintha szétrepedne a bőröd. Ez a só szárító hatásának köszönhető. A szakértők azt javasolják, hogy egy tengerparton töltött nap után próbálj meg mindent megadni a bőrödnek: ápoló tusfürdővel mosakodj, tápláld és hidratáld, amennyire csak tudod!

Ha pedig már csobbanás előtt tennél valamit, akkor nézz alaposan körül a naptejek között, és nevezz be egy tápláló, hidratáló fajtára. Bár a fenti cikkben nyilatkozó szakemberek azt javasolják, hogy titánium-dioxidos fényvédőt alkalmazz, mert az erősebb védőréteget képez a bőrödön, jobb, ha tudod, hogy milyen hátrányai vannak ennek az anyagnak a bőrödre és az élővilágra. Erről itt írtam korábban, érdemes elolvasnod, hogy a megfelelő védelmet választhasd és átadhasd magad

a kellemes és biztonságos nyári fürdőzésnek!