Karikás szemek
 
Régen: utáltam őket. Volt, hogy nem mentem suliba csak azért, mert aznap épp nagyon puffadt volt a szemem. Nekem tényleg elég látványosak a karikáim - ez genetika, de amióta figyelek a kajára és jógázom, már egyáltalán nem olyan durva. Mindenesetre régen borzasztóan szorongtam tőle, és már azon is elgondolkoztam, hogy megplasztikáztatom...
 
giphy.gif
Gif: Giphy/Passion Distribution
Most: ez legyen a legnagyobb problémám, komolyan. Egyrészt már letojom, ki mit gondol ilyen téren, és a „jajj, beteg vagy?” kérdéseket is elengedem a fülem mellett, ha épp nem volt kedvem kisminkelni magam. Másrészt ez tényleg egy olyan dolog, amit belülről (egészséges életmóddal) és kívülről (korrektorral) szépen enyhíteni lehet.
 
Tökéletlen fogsor
 
Régen: annyira zavartak a nyuszifogaim, hogy biztos voltam benne, hogy miattuk soha nem fogok tetszeni senkinek. Frusztrált, hogy nem tudok olyan szépen és szolidan csukot szájjal mosolyogni, mint a barátnőim. 22 éves koromban aztán végre bevállaltam a fogszabályzót, viszont az élet közbeszólt, és csak fél évig tudtam viselni, ami kb. annyit ért, mint halottnak a csók.
 
giphy (1).gif
Gif: Giphy/Paramount Worldwide Television Distribution
Most: úgy érzem, ez is egyedivé és különlegessé tesz, sőt, mások szerint még jól is áll. Igaz, hogy kicsit pösze vagyok miatta, de nem érzem, hogy bármiben hátrányból indulnék (se modell, se tévébemondó nem szeretnék lenni – mintha rajtam múlna, ha-ha...).
 
A fejformám
 
Régen: a lófarok ki volt zárva. Mindig irigykedve néztem a szép állvonallal rendelkező lányokat, és személyes kis megfigyeléseim során rájöttem, hogy ez nagyon sokat számít abban, hogy valakit általánosságban szépnek látnak-e mások. Attól is kivoltam, ha a fejem nagyobb volt, mint a pasié, akivel randizom... Elég hülyén éreztem magam miatta.
 
giphy (2).gif
Gif: Giphy/MTV
Most: végre megtaláltam azt a frizurát, ami jól áll a fejformámhoz, és tényleg rengeteg múlik ezen. Egyébként meg ez egy olyan dolog, amin nem tudok változtatni, akármit is csinálok, úgyhogy nem maradt más, mint elfogadni. Oké, még mindig hátrébb állok a fotókon, mint a többiek, de magamban már csak nevetek ilyenkor.
 
Pattanások
 
Régen: ugyanaz, mint a karikás szemeknél – volt, hogy suliba se mentem. Elég problémás volt a bőröm kamaszkoromban, és tényleg megkeserítette azokat az éveimet, ráadásul akkoriban még a korrektort is nagyon bénán használtam. Programokat, randikat mondtam le miattuk, és bármit megadtam volna, hogy eltűnjenek. Nem egyszer hatalmas sebek maradtak a bőrömön, miután kétségbeesésemben nekiálltam trancsírozni.
 
giphy (3).gif
Gif: Giphy/SME
Most: szerencsére most már csak a „női napok” előtt örvendeztet meg néhány pötty, és hozzájuk nem nyúlnék semmi pénzért. Egy kis teafaolajjal bekenem őket, és megvárom, hogy kibulizzák magukat, aztán eltűnjenek. Azt azért nem mondom, hogy megszerettem és elfogadtam őket, mert nem bánnám, ha soha többé nem jönnének elő a kis rohadékok, de az biztos, hogy ez sem a világvége.