Azt hiszem, kislányos naivitásom utolsó morzsái is kezdenek eltűnni. Jó példa erre, hogy mekkora fiaskó volt, mikor menyasszonyi ruhát akartam venni fast fashion boltban, mikor rájöttem, hogy a kismamaruhák nem olyanok, mint Rachel pocakos gardróbja a Jóbarátokban, és most azzal is szembesültem, 2020 ide vagy oda: nem olyan magától értetődő, hogy az ember gendersemlegesen válogassa össze a születendő gyereke holmijait.

Mielőtt belemegyek a tapasztalataimba azért elmondom, nem vagyok elvakult gender-ellenes. Nem tervezem azt, hogy a gyerekemnek nem mondom meg, hogy fiú-e vagy lány, ahogy azt sem, hogy ha kislányom lesz akkor rövid hajat kényszerítek rá, ha pedig fiam, akkor hosszút, hogy így menjek neki a társadalmi berögződéseknek. Szóval, mikor eldöntöttem, hogy teljesen mindegy, fiam vagy lányom lesz-e, megpróbálok neki gendersemlegesen vásárolni, akkor habár volt mögötte némi meggyőződés, inkább egy magamnak állított játékos kihívásként kezeltem. Tudtam, hogy nem lesz könnyű (már csak akár az elcsábulások veszélye miatt se), de arra nem számítottam, ami a vége lett:

Ugyanis a születendő gyerekem cuccainak nagyjából a 80 százaléka a szürke valamilyen árnyalatában pompázik.

A tapasztalatom az, hogy nincsenek olyan nagy arányban a nemsemlegesnek kikiáltott zöld és esetleg sárga termékek, mint gondoltam, cserébe inkább szürke és fehér opciókból lehet válogatni, ha az ember megpróbálja a rózsaszínt és a kéket kizárni a lehetőségek közül. Az, hogy hol vannak a narancssárgák, pirosak, barnák rejtély. Persze most picit túlzok, nyilván vannak termékek ezekben a színekben is, de nem olyan jellemzőek, mint a kék-rózsaszín-szürke - esetleg fehér - lehetőségek. 

bababent (1).jpg

Ám a keresgélés során egyébként nem is ez ütött szíven igazán (ezzel inkább tényleg csak akkor szembesültem, mikor ott álltam egy nagy csomag szürke babaholmi előtt), hanem az, hogy sok esetben elve odaírják a babacuccokhoz, hogy az fiúnak vagy lánynak való-e. A vásárolgatás/nézelődés során egyszer sem láttam olyat, hogy ha egy kék terméken megakadt a szemem, akkor ne lett volna odaírva hozzá, hogy “fiú”, ahogy a rózsaszín dolgoknál is rendre ott volt, hogy “lány”. 

Ezt pedig sokkal nagyobb problémának érzem, mint azt, hogy kevés egyéb színnel operálnak a gyerektermékek készítői. 

Mert valójában az van, hogy kéket és rózsaszínt is ugyanúgy “unisex”, sőt semmilyen genderjelölés nélkül kéne árulni. Hiszen nyilván én is elmentem egy extremitásba, mikor ezt a két színt kizártam az opciók közül, de olyan szempontból viszont mégis igazam volt, hogy bizony, 2020-ban is még mindig elképzelhetetlen, hogy ne mondják meg egy bizonyos színű termékről, hogy milyen nemű gyereknek “kell” adni.

Csattanó nincs, csak a szomorú tanulság van, hogy bizony még mindig fényévekre vagyunk attól, hogy ne akarjuk a gyerekeinket már a születésük előtt szexualizálni és a nemük szerint kategorizálni. És mivel egyetlen traktoros rózsaszín pólót se láttam se “lány”, se “fiú” címkével, ahogy kék csillámpónis rugdalózó se jött velem szembe, azt kell hinnem, hogy nem, sajnos az emberiség még bőven nem tart ott, hogy ne a nemük szerint akarja meghatározni a gyerekek jövőjét. Ez pedig sokkal nagyobb baj, mint az, hogy a születendő gyerekem egy halom szürke cucc közé fog megérkezni