Az egyik legnépszerűbb észak-amerikai ruhás adok-veszek oldal, a Poshmark, készített felmérést 8000 ezer egyesült államokbeli és kanadai felhasználójuk bevonásával arról, hogy mennyire jellemző az egyes generációkra a használt ruhák vásárlása.

A megfigyeléseik szerint pedig, minél fontosabb egy adott korosztályban a Föld jövőjéért való aggodalom és tenni akarás, annál valószínűbb, hogy turiból öltözködjön.

Ennek fényében talán nem is olyan meglepő, hogy a Z generáció tagjainál a legáltalánosabb, hogy használt ruhát vásároljanak (és itt azért zárójelben, halkan tesszük fel a kérdést, hogy a fenntarthatósági törekvések mellett ez tán együtt jár-e azzal is, hogy ők költhetnek a legkevesebbet ruhára?). A tanulmány eredményei szerint a Z-sek szekrényeiben átlagosan 16,5 százalék a másodkézből szerzett ruha, a milleniálok 12,5 százalékban építik fel ebből a gardróbjukat, míg az X generációsok 14 százalékban, a baby boomerek pedig 9,5 százalékban.

turi clk.jpg

Ezek már önmagukban is érdekes, izgalmas adatok, de lássuk, mit rejtenek még a generációk szekrényei! A Z korosztály, mikor nem turizik, akkor könnyen fordul a fast fashion megoldások felé. A szekrényeikben átlagosan 15,5 százalék az ilyen ruha. Ezt követik a hipermarketes, még olcsóbb darabok 14 százalékban. És fenntarthatóság ide vagy oda, erre a generációra a legjellemzőbb, hogy bolondul az olyan high fashion márkákért, mint például a Gucci. Az ilyen termékek megvásárlására pedig nagy arányban a hírességek és a netes influenszerek ösztönzik őket.

A milleniálok ennél kicsit szofisztikáltabban várásrolnak. Szintén szeretik a márkás cuccokat, de előnyben részesítik a „value-chain” brandeket, amelyeknél nemcsak az alapanyagokra figyelnek oda, de a gyártási folyamatok is tudatosan épülnek fel. Emellett ez a korosztály is gyakran vásárol hipermarketekben ruhákat (15 százaléka a szekrényeknek), és 13 százalékban töltik fel a gardróbot fast fashion cuccokkal.

Az X generációsok 25 százalékban öltözködnek value-chain márkákba, és emellett a másik meghatározó szereplői a szekrényeiknek a hipermarketek ruhakínálata, 16 százalékban találhatók meg náluk ezek a cuccok.

A jellemzően legjobb anyagi helyzetben lévő boomerek pedig 31 százalékban engedhetik meg maguknak a value-chain cuccokat, de ebben a korosztályban a legáltalánosabb az áruházas cuccok is, 23 százalékkal. Valamint ez a korosztály szívesen vásárol luxusabb termékeket is, mint például Michael Kors darabokat.

Bár a fenti adatokból jól látszik, hogy egyelőre a Z generáció az egyetlen, amiben a használt ruhák egy leheletnyivel előzik a többi kategóriát, a Poshmark alapító-vezérigazgatója, Manish Chandra szerint hamarosan a nagyobb hipermarketek és kiskereskedők elkezdhetnek olyan viszonteladói platformokkal együttműködni, mint az övék,

hiszen az jól látszik, hogy hatalmas potenciál van a fenntarthatóságban, valamint a márkás cuccokba is, amelyeket az ilyen oldalakon keresztül az eredeti áruk töredékéért lehet beszerezni. A másodkézből várásárlás pedig mindkét igényt kielégíti.

Érdekel még a fenntartható divat és a használt ruhák témája? Akkor ezeket a korábbi cikkeinket ajánljuk figyelmedbe!