Azonnal szegd meg ezeket a diétás „alapszabályokat”, ha fogyni akarsz

Egy időben teljesen szerelmes voltam mindenbe, ami fogyással kapcsolatos: blogot írtam, elvégeztem egy életmódtanácsadó programot, kipróbáltam mindenféle diétát, és igyekeztem kitaposni az utamat a „zsír az ellenség" és a „csak zsírt szabadna enni" között.  

Mert mindenki mást mond, mindenki másra esküszik, mindenki mástól fogy le. 

Pont ezért tartom mérhetetlenül nagy hülyeségnek, ha valaki felböffent egy „szabályt” a netre, vagy esetleg könyveket, cikkeket ír belőle, és azt állítja, hogy ez az egyetlen módszer, ami hatásos. Mondj le egy ételfajtáról, vagy épp ellenkezőleg, csak egyfajtát egyél (lásd káposztaleves-diéta). Ne igyál üdítőt, csak hashajtó teát, és akkor majd jobb lesz. Ne egyél este, mert akkor tuti rajtad maradnak a kilók. Reggelizz hatalmasat - ne egyél délutánig. A hús tiltólistás. Ketózz, és akkor csak húst egyél. Most komolyan: mik ezek?  

Nem fogok naiv kisbárányt játszani, én is próbáltam hasonló dolgokat kitalálni, meg akartam találni a saját szabályom, ami aztán másoknak is hasznos lehet. Nem véletlenül, hiszen mindegyik bullshitet kipróbáltam, és semmi sem működött igazán.

A káposztalevestől gyenge voltam és két hétig a vécén anyáztam, a ketózástól hirtelen leadtam pár kilót, de arra sem volt erőm, hogy gondolkodjak. Amikor csak paleóztam, megőrültem, ha igazi zsemlét láttam. Ha nem ettem este, égő és borzalmas gyomorérzettel keltem reggel... Holnapig sorolhatnám a tapasztalataimat, a inkább az, hogy baromi nagy butaság betartani a mások által kitalált és alátámasztott (hidd el, mindent alá lehet támasztani valamivel) szabályokat, mert  

nincs olyan módszer, ami neked is, nekem is, anyámnak is, meg a szomszéd néninek is segíteni fog lefogyni. 

Ideig-óráig talán igen, de összességében egy jó nagy nem a válasz a mindenkit lefogyasztó kérdésre (ezért nem veszek már meg egyetlen diétás könyvet sem). Persze kísérletezni lehet, azt nem mondom, hogy ne, de azt tartsd szem előtt, hogy nem a te testeddel van a baj, ha valami nem válik be. És ezeket a szabályokat most azonnal szegd meg! Kérlek. 

1. Minden, ami úgy kezdődik, hogy „felejtsd el!" 

No cukor, no liszt, no telített zsírsav, no nasi, no üdítő, no vacsora... A falnak megyek ezektől. Az a baj, hogy a lemondás sosem lehet megoldás, hiszen mindig jár vele valami: hiányérzet, kompenzálási kényszer, frusztráció. Vésd a fejedbe: nem kell lemondanod semmiről. Én másfél évig nem ettem pizzát (csak a karfiolos változatot, ami nyilván finom, de... érted), aztán amikor először megkóstoltam egy hatalmas, olasz, kemencében sült, bazsalikommal és friss paradicsomszósszal tálalt szeletet, rájöttem, mekkora hülye voltam. Oké, nem kell minden nap pizzát enni, de tényleg érdemes megfosztanod magad az igazi gasztroélményektől azért, mert egy idióta diétás szabály letilt róla? Nem. Akkor is fogyni fogsz, ha egyébként odafigyelsz, sportolsz, és néha lecsúszik - akár egy egész - pizza. Vagy hambi. Vagy süti. A mértéken van a hangsúly, nem azon, hogy szabad-e. 

2. Ne egyél hat, hét, nyolc után!

Ezt is nagy lángelme találhatta ki - bár jó munkát végzett, mert még az unokáink fejében is ott lesz ez a teljességgel indokolatlan időpont, ha fogyni akarnak majd. Csak az a baj, hogy hat után még nagyon sok minden szokott történni. Én például este szeretek futni, akkor esik jól, utána szoktam vacsizni. Mert mozgás után kell az energia (és nem a fehérjeturmix, hanem az energia). Találd meg, neked mikor esik jól mozogni, és ahhoz igazítsd az étkezéseidet, ne valami légből kapott szabályhoz - és ha néha összeraksz egy nasi tálat, amit este 10-kor vágsz be, akkor mi van? Semmi. Boldogság. 

3. Csak a light meg a mentes 

Sajnos erre a szabályra épül az egész diétabiznisz. Meglepően sokan vásárolnak úgy, hogy meglátnak egy-egy jó kis hívószót a joghurtos poháron, és bedobják a kosárba, hiszen akkor az a termék már nem tiltólistás. Aha, de. Jobb, ha megnézed az összetevőket minden egyes termék hátoldalán, mert túl sok esetben jelent a mentes, egyetlen alapanyagtól mentest, a light szó pedig cukrosabbat (hiszen csökkentik a zsírtartalmát, de azt senki sem mondta, hogy a cukortartalma kisebb),/. A leggyakoribb zsákutca a gluténmentes kenyér: rengetegen gondolják, hogy akkor az kevésbé hizlal. Ez nem igaz, hiszen csak glutén nincs benne, kalória, meg szénhidrát attól még van.

4. Mindig állj ellen! 

Tényleg mindig ellet kell állni a csábításnak, a kívánós állapotoknak? De miért? Ha úgy fekszel le, hogy majd’ elepedsz azért a Túró Rudiért, minek visszafogni magad? A szervezeted nem véletlenül ad jeleket, nem véletlenül kíván meg bizonyos tápanyagokat - csak arra figyelj, hogy az éhséged érzelmi alapú-e. Ha az, akkor érdemes különböző technikákat bevetned, hogy elhessegesd a hamburgeres gondolatfelhőt, de ha edzettél, ittál eleget, fáradt vagy, és egy szelet pizzára vágysz, teljesen értelmetlen küzdeni magaddal. Sőt. Vannak napok, amikor olyan fáradtak vagyunk, hogy nem kívánjuk a mozgást sem, inkább csak töltekeznénk energiával. Ilyenkor engedd el a parákat, és edd azt, ami jólesik! Majd lemozgod holnap, ha már pihentél, ez még nem a világ vége... 

5. Ne igyál semmit, csak vizet és gyógyteát! 

Persze nem szeretnélek arra buzdítani, hogy éjjel-nappal üdítőt szürcsölj, de ha egy dög meleg nyári napon, vagy egy mozizós estén megkívánsz egy pohár kólát, attól nem leszel sem túlsúlyos, sem cukorbeteg. Ha ilyen ritkán iszol üdítőket, akkor pedig nyugodtan válaszd a cukros változatot - jobban jársz, abban legalább nincs aszpartám (szinte az összes zero-italban megtalálható édesítőszer, ami nagyon káros hatással van a szervezetre, rosszabb, mint a cukor). Persze igyekezz hidratálni a bőröd és a jólléted érdekében is, de nem kell egész nap a gyógy- és detoxteáktól szenvedned. Próbálj ki inkább néhány olyan teafajtát, ami tele van antioxidánssal, koffeinmentes, és még finom is (mint például a borsmenta, citromfű, rooibos, levendula, csalán és társaik). Ezek a bőrödnek és az emésztésednek is jót tesznek, ráadásul isteni jegesteákat lehet belőlük csinálni.